Jókai, botanika, animáció, El Greco. Csak néhány téma, ami a Debrecenben januárban még látható időszaki kiállításokon megjelenik. Az egyedi vizuális élményeket és a mögöttük rejlő izgalmas, elgondolkodtató témákat a MODEM, a Déri Múzeum, a Bényi Galéria és a Méliusz Könyvtár aktuális kiállításain ismerhetitek meg.
Jelek az út mentén – Milorad Krstič kortárs képző- és animációs művész kiállítása
Milorad Krstić munkái már első látásra magával ragadják a nézőt. Műveiben ott munkál az örökös törekvésünk, hogy a végsőkig folytassuk a világ személyes megfejtését, az értelem adás processzusát. Kutató és kísérletező teremtő erővel Krstic egy erős hozzáadott értéket is installál műveibe: megerősíti az élethosszig folytatott emberi fejlődés és tanulás eszményét. A művészetben a filozófiához és a tudományhoz hasonlóan jelen van a megismerés vágya, és az emberi tudások iránti tisztelet, amely a személyes világmegismerő kalandunkat keretezi.
A kiállítás 2025. január 15-ig látható a Kölcsey Központban található Bényi Galériában.
A kiállításról bővebben ITT.
„Ugyanakkor, ugyanott” – Közép-kelet-európai gyerekkönyv-illusztrációs kiállítás
A Méliusz Juhász Péter Könyvtár ad otthont a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria és a PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál „Ugyanakkor, ugyanott” című kortárs illusztrációs kiállításának, amely különleges válogatást nyújt a hazai és erdélyi magyar, a román és szlovák kortárs alkotók világából.
A kiállítás 2024. november 29-től látható a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban.
A kiállításról bővebben ITT.
El Greco: Angyali üdvözlet
Három ország kulturális hagyománya alapozta meg El Greco egyedülálló festészetét, amelyre a 19–20. századi újrafelfedezésekor egyes művészeti irányzatok képviselői saját előfutárukként tekintettek. Festményei leginkább valamely vallási témához, bibliai alakhoz kötődnek, s megrendelőinek köszönhetően számos változatát találjuk egy-egy témának az életművön belül. A reneszánszt megelőzően is kedvelt képtípust, az angyali üdvözletet maga is többször megfestette. Egyes változatoknak meghatározó eleme az épített környezet vagy a zenélő angyalsereg. Az 1600 körül festett művén viszont a térszerkezet elhagyásával egy zárt, háromalakos kompozícióval, kevés képi elem kíséretében ábrázolja az evangéliumok sorait. A hírhozó Gábriel finom kéztartásával közvetíti az isteni akaratot, míg az imakönyve felett visszaforduló Szűz Mária hasonlóan kecses mozdulattal vállalja azt. Közöttük a Szentlélek galambja száll alá a fényességgel áttört felhőrétegek között.
A festmény 2025. január 12-ig látható a Déri Múzeumban.
A kiállításról bővebben ITT.
„Föltekinték nagy magos mennyégbe…” – Gyöngy Enikő zománc- és ötvösművész, népi iparművész és családja kiállítása
Az adventi időszakra készülve Gyöngy Enikő zománc- és ötvösművész csodálatos alkotásaiból nyílik kiállítás december 29-én 16 órától a Vojtina Bábszínház Kálvin téri kiállítóterében. A népi iparművész a Debreceni Tanítóképző Főiskolán került kapcsolatba a tűzzománc-technikával, érdeklődése kezdettől az ősi aranyműves zománctechnikákra, ezen belül is kiemelten a rekeszzománc művelésére irányult.
1997-ben létrehozta a zománcművészet egykori rangjának helyreállítását célzó alkotóközösséget, a Gyöngy-Ház Zománcműhelyt, amelynek munkájában tanítványai és gyermekei is részt vettek. 2018-ban a műhely tevékenységi körét kiegészítve a nemezművességgel, elindította a Gyöngy-ház Alkotóműhely munkáját, ahol több mint harminc év szakmai tapasztalatait és tudását osztja meg az érdeklődőkkel.
„A szavak, a dallamok, a képek, s mindaz, ami megvalósulásra, testet öltésre vár, itt van a levegőben, körülvesz bennünket. Gyakran egy-egy még nem látott, hallott művet is ismerünk, bennünk is ott van, csak valaki más fogalmazta meg; van úgy, hogy többen is újraalkotják ugyanazt, s ez mégsem szül egyformaságot. Az érzést ahhoz tudnám hasonlítani, amikor az ember a városon kívül jár, körülöleli a puszta és a felhők olyan közel vannak, hogyha magasra nyújtja a karját, s kicsit ágaskodik, szinte el is érheti. És én sem tettem mást, mint lábujjhegyre álltam, a karomat kinyújtottam, s az ujjaimmal megérintettem néhány üzenet-felhőt.”
(Gyöngy Enikő)
A kiállítás 2025. január 26-ig látogatható a Vojtina Bábszínház Kálvin téri kiállítóterében.
A Radics család mézeskalács kiállítása
Radics László 1950-ben született Debrecenben. Ipari szakmunkásképző intézetben végezte középiskolai tanulmányait, majd 10 éven át orvosi műszerészként dolgozott. A mézeskalácsos mesterséget felesége hozta a házhoz “stafírungként”. Pázmándy Zsuzsanna ugyanis a híres hajdúböszörményi mézeskalácsos dinasztia, a Harsányi és a Pázmándy család leszármazottja, akik az 1890-es évektől űzték a mesterséget. Radics László az 1970-es években vált a család tagjává. A műhely vezetését 1984-ben vette át, ettől kezdve önálló mézeskalácsos lett. A régi hajdúböszörményi műhelyben 1988-ig dolgozott. Debrecenben, az Alvinczy utcai családi házban aztán új műhelyt építtetett a mester, ahová átköltöztette a mézes örökséget is: a régi eszközöket, kellékeket, faformákat, a 100-150 éves ütőfákat. És persze a régi mézeskalácsosság minden csínját-bínját is magával hozta a cívis városba, köztük a híres ősök elévülhetetlen receptjeit.
Radics László hamar az egyik legkeresettebb mézeskalácsossá vált, nem csak itthon, megjárta már Rómát, Londont és Párizst is. A mester ma már nyugdíjas éveit tölti, leginkább kisunokája Bence aranyozza be napjait. Néha benéz még az Alvinczi utcai műhelybe, segít amiben tud fiának és feleségének, akik 2021 őszétől átvették a vállalkozást. Így már az 5. generáció viszi tovább az immár 130 éve folytatott családi örökséget.
A kiállítás 2025. január 10-ig látható a Galéria 21-ben.
Tanulni a természettől? – Botanika
Debrecen évszázadok óta különleges, kiemelt helyet foglal el a magyar botanika történetében. A Méliusz Juhász Péter által írt Herbárium (1578), valamint Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály alapvető kézikönyve, a kétkötetes Magyar Füvészkönyv (1807) révén a város hosszú ideje a botanika és a természettudományok hazai központjának számít. A MODEM legújabb kiállítása erre a sokszínű örökségre épít, bemutatva Debrecen egyedülálló természeti gyűjteményeit és látnivalóit, mint például a Debreceni Református Kollégium Múzeuma, a Debreceni Egyetem Botanikus Kertje és a Hortobágyi Nemzeti Park.
A MODEM legújabb időszaki kiállítása 3 fő témát jár körül: az antropocén mozaikos tájak megfigyelését, a természeti szimbolika újraértelmezését és a spekulatív történetmesélés alkalmazását. 2024. december 7-től a látogatóknak lehetőségük lesz arra, hogy feltérképezzék, sőt újragondolják a természettel való együttélés különféle módjait.
A bemutatott műalkotások a Debreceni Nemzetközi Művésztelep intenzív, kéthetes nyári workshopján készültek, amelyet a MODEM 2024 nyarán immár 9. alkalommal rendezett meg. A meghívott művészek, építészek, zenészek és tervezők elmerültek Debrecen és környékének gazdag természeti történelmében, serkentve a művészeti kutatásokat és az interdiszciplináris együttműködéseket egyaránt.
A kiállítás 2025. március 9-ig látható a MODEM-ben.
A kiállításról bővebben ITT.
Táncolnak a kazlak – Égerházi Imre 100 centenáriumi életmű-kiállítás
A csendes szemlélődés festője 1925. szeptember 1-jén született Hajdúhadházon, a 17. században alkotó mezőbándi freskófestő, Egerházi Képíró János kései leszármazottjaként. Az 1930-as évek elején még kisgyermekként költözött szüleivel Debrecenbe, ahol később a képzőművészeti szabadiskolában tanult és mestere Menyhárt József festőművész volt.
Égerházi művészetét saját élet-, táj-, közösségi-, valamint személyes élményei formálták. Alkotásaira jellemző a természeti objektumok, házak, tájak – különösképpen az Alföld, a Hortobágy és Erdély – allegórikus ábrázolása, de a szakralitás, a múlandóság, az elmélyült szemlélődés légköre is végigvonul a műveken. A kiállítás a gazdag életmű széles spektrumának bemutatására vállalkozik: a termékeny alkotói korszakok gyümölcseit, az általa választott jellegzetes témákat és egyedi technikai megoldásokat egyaránt felvonultatja.
A kiállítás 2025. január 12-ig látható a MODEM-ben.
A kiállításról bővebben ITT.
Felperzselt város
Debrecen bombázása 1944. június 2.
Debrecen első – 1944. június 2-án – történt bombázásának 80. évfordulóján nyílt meg a Déri Múzeum új időszaki kiállítása A felperzselt város – Debrecen bombázása 1944. június 2. címmel. A háború pusztításaitól addig megkímélt cívisvárost sokként érte a szövetségesek légierejének támadása. A Déri Múzeum tárlata ezt a végzetes napot és a pusztítást mutatja be, de megemlékezik a mentési munkálatokról, az áldozatokról és arról a megfeszített munkáról is, mellyel az elszánt cívisek újra élhetővé tették a várost. A kiállítást a bombázást családjával átélő, 93 éves Timár László szavai teszik még felejthetetlenebbé.
A kiállítás 2025. március 2-ig látható a Déri Múzeum Zoltai Lajos termében.
A kiállításról bővebben ITT.
Jókai másKÉPp
A grafomán íróóriásról az élclapok, karikatúrák, képregények tükrében
A Debreceni Irodalom Háza időszaki kiállításán a (élclap)szerkesztő, grafomán íróóriás életébe, munkásságába nyerhetünk betekintést, egy kicsit másképp, az általa szerkesztett élclapok, a karikatúrák és a képregények tükrén keresztül. Bemutatjuk, hogyan tette hivatássá az irodalmat.
A kiállítás 2025. június 15-ig látható a Debreceni Irodalom Házában.
A kiállításról bővebben ITT.
Egy debreceni művészeti kar lehetőségei
2023 szeptemberében a MODEM és a Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszékének együttműködésében mesterszakos építész hallgatók egy kurzus keretén belül foglalkoztak azzal, hogy a művészeti kar épülete a város melyik területén és milyen formában valósulhatna meg.
A projekt egyik kiindulópontja az a belátás volt, hogy Magyarország kultúrtörténeti szempontból fővároscentrikus. Ezért is érdemes minél nagyobb figyelmet fordítani a vidéki művészeti karokban és művészeti létesítményekben rejlő potenciálokra, ezek esetleges fejlesztésével pedig létrehozni egy minél sokszínűbb hazai kortárs művészeti intézményrendszert. Feltevésünk szerint egy debreceni művészeti kar létrejötte határozottan erősítené a város hazai és regionális társadalmi és kulturális pozícióját.
Lényegesnek gondoltuk ebben a témakörben megkérdezni azokat a szakembereket is, akik aktívan alakítják Debrecen művészeti életét, így az építészeti elképzelések mellett az ő válaszaikat is megismerhetik a látogatók.
A kiállítás 2025. január 26-ig látható a MODEM-ben.
A kiállításról bővebben ITT.
