Mindig is a kedvenc helyeim közé tartozott a Nagyerdő, viszont mióta kisgyermekes anyuka vagyok, azóta törzshelyünké vált a Nagyerdőn lévő Békás-tavi játszótér és környéke. Szeretem a játszótér hangulatát, árnyékot adó fáit, a tóban lévő élővilágot, és a környék magával ragadó nyugalmát a mini vízesés csobogó hangjával. Tovább sétálva kihagyhatatlan gyerkőccel a Ködszínháznál lévő „tipegőköveken” való szökőkút körbejárása, mely a vízfelületből emelkedik ki, és ha már kellőképpen elfáradtunk, a néhány méterre lévő gasztrosétányon szívesen töltődünk fel egy limonádé mellett. Aki viszont megéhezett, annak ajánlom a személyes kedvenceimet: a Volt egyszer Beach hummusz tálját vagy a Csakhal Bisztró haltepertőjét egy kis csuszkával, mindkettő isteni, kár lenne kihagyni!

Nagyon nehéz feladat egy kedvenc helyemet kiemelni szeretett városom palettájából, de ha mégis választanom kell, a Piac utcát választom. Miért? Mert a múlt, a jelen és a jövő találkozik a szemem előtt minden egyes alkalommal, mikor a főutcán lépkedek. Imádok elmélázni a kirakatok előtt, hallva a csobogó szökőkút és hangos gyerekkacajok hangját, belekortyolni a forró vagy épp jeges elviteles kávémba, magammal vinni az utcazenészek által játszott dallamokat és azt érezni, hogy itthon vagyok. Mert egész egyszerűen nagyon szeretem a városomat.

Életem legszebb pillanatai kötnek a Református Kollégium Nagykönyvtárához és Oratóriumához, ugyanis itt volt az esküvői fotózásom és a polgári szertartásunk. Nem véletlen, hogy először ez a csodálatos könyvtár, melyet a világ legszebb könyvtárai között tartanak számon, és az oratórium, ami kétszer szolgált helyszínéül az országgyűlésnek, jutnak eszembe, ha személyesen kell választanom Debrecen megannyi látnivalója közül.

Szeretek csak úgy bolyongani a városban, a más-más hangulatú szökőkutas tereken és épületek között. Az Ady park nemcsak a vízjáték miatt az egyik kedvenc helyem, hanem a mellette lévő Kis Mandula cukrászda Debreczeni mézes-mázas tortája miatt is. A belvárosban kihagyhatatlanok a Hal köz és a főtér szökőkútjai, körülöttük megannyi kávézóval, terasszal. A leglátványosabb mégis a Nagyerdei Ködszínház több tíz méteres színes fényjátéka. Abszolút szelfipont!

Volt egyszer, pontosabban még mindig van és folyamatosan működik, fejlődik Debrecen belvárosában, a Piac utcán egy impozáns kis kávézó, a „Volt egyszer”. Gyakran indul itt a napom: az isteni kávékülönlegességeket mindig kedves, rugalmas kiszolgálás kíséri – a feltöltődés garantált. A kávézó hatalmas üvegablakai mögött üldögélve gyönyörködni szoktam a folyamatosan szépülő belvárosban, a babakocsit tologató anyukákban, a szökőkutak körül rohangáló gyerekekben, de ha sietek, jól jön a coffee-to-go szolgáltatásuk is.

Nagyon szeretek Debrecen óvárosában sétálni. A belváros és a Nagyerdő között található Szentlászlófalva számomra visszaidézi a régi Debrecent. Kanyargós utcái, beszédes utcanevei, a régi cívis porták és a gyönyörű kapubejárók hangulata mindig magával ragad. Egy kellemes séta után szívesen ülök be az Eötvös és Rákóczi utcák sarkán található, régi polgári lakásból kialakított Incognito bárba, ahol jó eséllyel futok bele esténként egy-egy hangulatos koncertbe.