Üdvözlünk Debrecenben!

visitdebrecen

10 +1 érdekesség a Debreceni Református Kollégiumról

1538 óta áll a mostani helyén a Debreceni Református Kollégium. Ez idő alatt arany betűkkel írta be nevét a magyar és az egyetemes művelődés történetébe. Padjait számos később híressé vált író, költő, tudós és közéleti személyiség koptatta. Két alkalommal is sorsfordító történelmi események helyszíne volt, melynek köszönhetően a Nemzeti Emlékhelyek között tartják számon. A Kollégium épülete a maga puritán egyszerűségében is számos érdekességet rejt, múzeumát érdemes felkeresni, ha szeretnénk többet megtudni, hogyan és miért vált az “Ország Iskolájává”, milyen hírességek tanultak falai között és milyen hatással volt és van a mai napig Debrecen életére.

Mutatunk 10 + 1 érdekességet, ami talán meghozza a kedveteket a kollégiumi látogatáshoz.

1.
A kollégium Magyarországon századokkal korábban egy olyan iskolatípus volt, amelyben alsó-, a közép-, és a felsőfokú tanulmányaikat egy intézményben folytathatták a diákok. Az iskola élén 3-4 professzor állt, ők tanították az idősebb diákokat, akik jórészt lelkésznek vagy tanárnak (vagy a 18. századtól) jogásznak és más pályákra készültek. Az idősebb diákok közül kerültek ki a közép- és alsófokú osztályok tanítói, az ún. préceptorok.

A régi kollégiumi épület

2.
A Kollégium vonzásköre több száz kilométerre terjedt, 40 megyéből érkeztek ide a hallgatók. A felső tagozaton a debreceniek aránya általában nem érte el a 15%-ot sem. Az iskola a maga 2000 főnél is több diákjából évtizedeken át évi 60-70 rektort küldött 584 partikulájába, azaz fiókiskolájába, az ország legtávolibb részeibe is.

A kollégium belső udvara

3.
Debrecen polgárai természetbeni és pénzadományaikkal évszázadokon át az iskola legfőbb fenntartói voltak. A diákság viszonzásul a temetéseken szolgált énekléssel, és ellátta a tűzoltás sokszor igen veszélyes feladatát is. A tűzoltó diákok eszközei közül a legnevezetesebb a tűzfészek szétverésében, az égő ház ajtajának betörésében, a vízhordást akadályozó kerítések eltüntetésében hasznosítható, tölgyfából faragott gerundium, melynek használata erőt próbáló feladat volt. Feltételezések szerint ezért neveztek el a diákok a nehéz latin igeragozásról. A gerundium máig a debreceni diákság szimbóluma, ünnepi eseményeken gerundiummal állnak díszőrséget az arany szegélyes zöld köpenyt viselő, azaz tógás diákok.

A Debreceni Egyetem díszgerundiumai

4.
A kollégium mindig nyitott volt az új eszmék iránt, hiszen maga is egy új tanítás, a reformáció szellemében jött létre. Jeles tanárai közül ki lehet emelni Hatvani István, Budai Ézsaiás és Maróthi György professzorokat, akik törekedtek a legkorszerűbb oktatási módszereket bevezetni és a legújabb tudományos eredményeket átadni diákjaiknak. Az évszázadok során az ország legnevesebb iskolái között számon tartott Debreceni Kollégiumban Magyarország számos nagy alakja töltötte diákéveit, mint Ady Endre, Arany János, Balog Zoltán, Bay Zoltán, Csokonai Vitéz Mihály, Bölcskei Gusztáv, Fazekas Mihály, Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, Szabó Magda, a Tisza családból Tisza István, Tisza Kálmán és Tisza Lajos vagy az Irinyi családból Irinyi József és Irinyi János.

Kollégiumi diákok régen

5.
A Debreceni Református Kollégium sorsfordító történelmi események helyszíne volt. A Kollégium istentiszteleti helyeként szolgáló Oratóriumban ülésezett a Szabadságharc idején, 1849 januárja és májusa között a Képviselőház. Ebben a teremben készítette elő az országgyűlés a Habsburg-ház 1849. április 14-én kihirdetett trónfosztását, itt folyt a Függetlenségi Nyilatkozat vitája is. 1944-ben, amikor Budapest még német megszállás alatt volt, az ország ideiglenes fővárosa ismét Debrecen lett, ekkor szintén ez a terem volt az ideiglenes nemzetgyűlés helyszíne.

Az Oratórium

6.
A szabadságharcban a fegyverforgatásra képes professzorok mellett a diákság is szinte kivétel nélkül részt. 1849-ben a második félévben a szokásos négy-ötszáz diák helyett mindössze 13 hallgató iratkozott be, a többiek hadba vonultak, először nemzetőrként, majd a honvédseregben szolgáltak.  Jellemző módon a Kossuth-nóta szerzője is debreceni diák volt.

7.
A Kollégium múzeumában láthatjátok az eredetileg 50 mázsás Rákóczi-harang egy darabját, amely I. Rákóczi György erdélyi fejedelem címerét és latin nyelvű jelmondatát tartalmazza. A harang az 1802-es tűzvésznek esett áldozatul, amikor a régi András-templom mellett álló Verestoronyból leesett, hozzá nem értő kezek hideg vízzel locsolták le és megrepedt. A címert ekkor vágták ki belőle. A pár évtizeddel később újraöntött harang ma a Református Nagytemplom tornyában szolgál.

A Rákóczi-harang

8.
A Kollégium leglátványosabb helysége a Nagykönyvtár, melyet a világ legszebb könyvtárai között tartanak számon. Az ország legnagyobb egyházi könyvára közel 600.000 könyvvel rendelkezik. Ezek közül kiemelkedik a 39 kódex, 146 ősnyomtatvány, azaz 1500 előtt nyomtatott kötet, 1600 régi magyar nyomtatvány, valamint számos régi és ritka idegen- és magyar nyelvű könyv. Bibliagyűjteménye mintegy 250 nyelven őrzi a Szentírás könyveit. A könyvtár legrégebbi darabja egy 10. századi kódextöredék.

A lenyűgöző látványú Nagykönyvtár

9.
A kollégiumi Nagykönyvtár kincsei részben a peregrinus, azaz a külföldi egyetemre járó diákok útján kerültek Debrecenbe. Hagyomány volt, hogy a nyugat-európai egyetemről hazatérő tanítványok néhány könyvet ajándékoztak az egykori iskolájuknak. Jelentősen gyarapodott az állomány az egykori professzorok és az egyházkerületi lelkészek, püspökök és a városi értelmiség hagyatékával is. A gyűjtemény ma is rendelkezik nyilvános olvasóteremmel, állománya kutatható, folyamatosan gyarapodó katalógusa megtalálható az Interneten is.

10.
A kollégium egyházművészeti kiállításában a szigorúan puritánnak képzelt, valójában rendkívül gazdag tiszántúli református templomok kincseit láthatjátok. Az egyik kiállítási egységben kapott helyet Kölcsey Ferenc, a kollégium egykori diákjának és a magyar Himnusz szerzőjének saját kézzel írt végrendelete és halotti leple, valamint a magyar református egyházat megszervező Méliusz Juhász Péter püspök sírköve.

Egyházművészeti Kiállítás

10+1
A kollégiumi múzeum iskolatörténeti kiállításában látható az 1857-ben Debrecen mellett lehullott világhírű Kabai meteorit, az első olyan példány, amelyben (földön kívüli élet lehetőségére utaló) szerves anyag jelenlétét mutatták ki. Látható itt a 2007-ben, a bükkábrányi külszíni fejtésben talált közel 8 millió éves mocsári cipruslelet egyik (el nem kövesedett) darabja, és egy Horthy Miklós kormányzó által lőtt hiúz, melyet egykori iskolájának adományozott.

Iskolatörténeti Kiállítás

A Debreceni Református Kollégiumról bővebben: https://muzeum.drk.hu

Hírlevél