Az ideiglenes zárvatartás ellenére mozgalmasan teltek az ünnepek a Debreceni Állatkert Pálmaházában, ahol ezúttal az amazóniai tejbékák csapata gyarapodott egészséges utóddal.
A mostanra teljesen átalakult, alig körömnyi méretű békácska mindössze néhány napig fejlődött peteállapotban, majd nagyjából három hétig ebihalként a neki kialakított nevelőedényben. Egyelőre továbbra is szüleitől elkülönítve él a Pálmaház kulisszái mögött, ahol termeténél fogva gondozói kizárólag muslicával etetik; amint azonban eléri a kívánt méretet, csatlakozhat a felnőttekhez, akiket már az újranyitást követően megtekinthetnek a látogatók.
Az amazóniai tejbéka (Trachycephalus resinifictrix) az Amazonas-medence esőerdőiben őshonos, viszonylag nagytermetű (6-10 cm hosszú) levelibékafaj. Nevét elterjedési helye mellett arról a mérgező, tejszerű váladékról kapta, amelyet stressz hatására bocsát ki bőrén keresztül. Étrendjének nagy részét rovarok, pókok és más kisebb ízeltlábúak teszik ki, amelyekre éjszaka vadászik.
Bőrének alapszíne halvány kékesszürke, amelyet fekete vagy barna sávok tarkítanak, pupillája körül pedig jellegzetes, célkeresztre hasonlító minta figyelhető meg – e tetszetős külseje és könnyű tartása miatt a hobbiállattartók körében is kedvelt.
Bár vadon élő állománya jelenleg nem fenyegetett, az erdőirtások okozta élőhely-csökkenés miatt a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján.
