Üdvözlünk Debrecenben!

visitdebrecen

Edith Piaf és Karády Katalin Debrecenben

A Csokonai Színház meghívására november 6-án és 7-én két ikonikus színész- és énekesnő alakját idézi meg Varga Klári, Jászai Mari-díjas magyar színművésznő. Először a francia sanzon törékeny nagyasszonya, Edith Piaf, majd a fekete-fehér magyar filmek búgó hangjú dívája, Karády Katalin bőrébe bújik, hogy ismert és népszerű dalaikkal szórakoztassa a közönséget.

November 6. 19:00
A Csokonai Színház vendége: Párizs hídjai
Zenés előadás Edith Piaf életéről
Helyszín: DMK Belvárosi Közösségi Ház Pódiumterem

Az előadás Edith Piaf életrajzi regényeiből készült (Életem, Nem bánok semmit sem…). A tíz legismertebb slágere hangzik el az előadásban.
Előadják: Varga Klári, Rusz Milán

“Meghalok és annyi mindent mondanak majd rólam, hogy már senki nem tudja ki is voltam valójában. Azt gondolják ennek nincs olyan nagy jelentősége? Igaz. Mégis bánt ez a gondolat. Éppen ezért, amíg még tudok, beszélni akarok magamról. Vállalva akár a botrányt is. Vállalva akár a szánalmat is. De még bármi megtörténhet velem az utolsó számadás napjáig. Jól tudom, hogy ott fenn, kérlelhetetlenül ismétlem majd magamnak, mint egy dalomban:

Nem, nem bánok semmit sem!”

November 7. 19:00
A Csokonai Színház vendége: Hamvadó cigarettavég
Zenés duett dráma Karády Katalin történetéről
Helyszín: DMK Belvárosi Közösségi Ház Pódiumterem

Magyar hadifogoly tiszt harmonikázik Novoszibirszktől északkeletre egy fából összetákolt ivóban. Oroszul feddi Tolsztoj népét a mértéktelen vodkaivás miatt. Az általa játszott dallamok átrepítik a hómezőkön át a Pesti Színházba ahol az általa szeretett színésznő játszik, meghajol, fürdik a fényben a rajongók ünneplését fogadja, miközben ő díszegyenruhájában a kulisszák mögött várja imádottját.

Kopott katonakabátban, viseletes fejkendőben érkezik egy Szombathely melletti fabódéba egy asszony. Fázik, megtört, kétségbeesett. Rágyújtana, de eldobja még a cigarettát is.

Elmondja magáról, hogy ő egy híres színpadi művész, ellentétben a kinézetével, akit megismernek az utcán és rajonganak érte. Szinte hihetetlenül hangzik egy hajléktalan benyomását keltő illetőtől, de amikor a kabátot és a fejkendőt levéve átváltozik dívává, megtörténik a csoda és megszületik a színházi miliő.

Kiderül, hogy a hölgy maga Karády Katalin aki itt várja az embercsempészt, aki átviszi majd a határon, többedmagával:

„ Soha nem akartam elmenni innen. Ez a hazám. Szívet cseréljen ki hazát cserél…

Az egyik koncert közben felmászott hozzám a színpadra Makk Joli, a harmadikos elemista kisasszony. Olyan akarok lenni mint te. – Küldjél egy fényképet, hogy pontosan tudjam milyennek kell lennem. El lehet onnan menni, ahol ennyire szeretik az embert, ahol ennyire szeret Makk Joli?”

Karády Katalin miközben elénekli a korra legjellemzőbb, de nem a tőle leginkább megszokott dalokat, mély, emberi vallomásában felidézi a gyerekkorát és az atyai szigor mellett, beavat minket a Svájcban töltött iskolai évei szépségeibe, sőt a legelső színházi élményeibe.

Karády Katalin szerepében: Varga Klári
Írta és rendezte, valamint a tangóharmonikás katonatisztet játssza: Rusz Márk Milán

Hírlevél