255 éve, 1766. január 6-án látta meg a napvilágot Debrecen híres szülötte, Fazekas Mihály. Debrecenben városszerte több helyen találkozhatunk emlékével: iskola és utca őrzi a nevét, valamint számos szobor és dombormű állít neki emléket.
Fazekas Mihály 16 évesen állt katonának. Az 1790-es években több évnyi katonai szolgálat után leszerelt és nyugdíjas főhadnagyként érkezett vissza szülővárosába, Debrecenbe, ahol haláláig, 1828. február 23-ig élt.
A katonaságból hazatérve Fazekas tevékenyen részt vett a debreceni közéletben. Értett az okos gazdálkodáshoz, így ő lett a Református Kollégium és a város főpénztárnoka. Ő szervezte meg a debreceni ún. „polgárkatonaság”-ot (mai szóval rendőrség), melynek ő lett a kapitánya. 1808-tól a debreceni református egyház megbízásából intézi az 1802-ben leégett gótikus templom helyén épülő Nagytemplom építkezési munkálatait, amelynek egyik irányítójává, gondnokává is megválasztották.
Természetesen továbbra is írt verseket, 1819-ben indította el a szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmányokat közlő Debreceni Magyar Kalendáriumot, melynek egészen haláláig szerkesztője volt.
Aktívan foglalkozott a botanikával is. Sógorával, Diószegi Sámuellel közösen ő jegyzi az első Magyar Füvészkönyvet, és ő alapította az egykori Paptava helyén (ma Déri tér) a Füvészkertet, melynek az volt a célja, hogy segítse a szomszédos Református Kollégium diákjainak természettudományos oktatását. Megnyitását sajnos már nem érhette meg.
Egykori lakóháza a mai Piac utca 58. szám alatt állt. A helyén ma található épület homlokzatán emléktáblát helyeztek el, melyet Tóth András neves szobrászművész (Tóth Árpád költő apja) készített. Az emléktáblán hat ovális domborművön 5 jelenet található a Lúdas Matyiból, egy másik pedig Fazekast és Csokonait ábrázolja borozgatás közben. A két költő jó barátságot ápolt, sokszor összejártak.
Fazekas a Debreceni Református Kollégiumban kezdte meg tanulmányait, ahol a híres Hatvani István professzor is tanította. Itt kezdett érdeklődni a természettudományok iránt, mely a katonaság után fontos szerepet töltött be az életében. Egykori iskolája, a Debreceni Református Kollégium homlokzatán portréját ábrázoló dombormű, a Debreceni Egyetem díszudvarának falán pedig márványtáblára vésett neve őrzi emlékét.
A Hatvan utcán 1873-ban nyílt reáliskola az 1922-1923-as tanévtől viseli Fazekas Mihály nevét. Az iskola nemcsak Debrecen, de az ország egyik legjobb gimnáziuma.
Az első Magyar Füvészkönyv írói, Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel tiszteletére 1907-ben, a Fűvészkönyv megjelenésének 100. évfordulóján emelt szobor szerényen húzódik meg a Perényi utcán. A homokkőből készült szobrot Somogyi Sándor szobrászművész készítette. Jelképes férfialakot, a Természetet ábrázolja, aki szeretettel karolja át a virágokkal ismerkedő, és játszó kisgyerekeket. A szobor eredetileg a Református Kollégium fűvészkertjének dísze volt a mai Déri téren. 1920-ban helyezték át mai helyére, a Déri Múzeum építése miatt.
A Debreceni Egyetem Botanikus Kertjében egy kis tisztáson áll Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel, a két híres botanikus közös szobra, Kallós Ede szobrászművész alkotása.
Az 1960-ban nyitott és ma is működő Debreceni Vidámparkot Fazekas Mihály híres művének főszereplőjéről, Lúdas Matyiról nevezték el. A park bejáratánál található Lúdas Matyit ábrázoló alumíniumszobor Grantner Jenő alkotása 1962-ből.
(kép forrása: közterkep.hu)
Fazekas Mihály síremléke a Debreceni Köztemető díszkertjében található. Síremlékét Tóth András szobrászművész készítette.
