A vénkerti lakótelep közepén álló Borsos-villa igazi építészeti gyöngyszem Debrecenben. Borsos József, Debrecen egykori főépítésze saját és családja számára tervezte az épületet, melynek udvarát egykoron medence és gyönyörű rózsakert díszítette. A több mint 100 éves épület ma közösségi házként működik, ahova nemcsak a programokért érdemes ellátogatni.
A Borsos-villa
A Vénkerti lakótelep helyén egészen az 1970-es évekig a város egyik kertsége volt földszintes házakkal, szőlőskertekkel. A megnövekedett lakosság lakhatási céljaira számolták fel ezt a városrészt is és emeltek a helyén tízemeletes panelházakat. Az egyetlen eredeti állapotában megmaradt épület Borsos József építész villája volt, ami a mai napig kitűnik környezetéből. A villa, avagy a „Vénkerti viskó”, ahogy az építész saját házát emlegette, 1912-ben épült. Kertjét anno medence és gyönyörű rózsakert is díszítette.
Az épületben 1980 és 2011 között az Irodalmi Múzeum működött, ám miután azt áthelyezték a Péterfia utcára, a villát sorsára hagyták. A közel egy évtizedig elhanyagoltan álló villát és az épületet körülvevő kertet 2020-ban újították fel. Jelenleg közösségi térként működik, ahol napi rendszerességgel tartanak programokat a lakótelep és a város lakóinak.
A villa előtt áll a tervező, Borsos József mellszobra, amit 1977-ben Hondromatidisz Rigasz görög származású debreceni szobrászművész készített.
Borsos József munkáiról itt látható egy digitális kiállítás: http://www.dbvk.hu/egyebek/borsos_kiallitas/html/keptar.html
Ki is volt az a Borsos József?
A 20. századi magyar – különösképpen a debreceni – építészet meghatározó alakja volt Borsos József (1875-1952), aki 1908-tól Debrecen város főépítészeként működött, majd 1923-tól nyugdíjazásáig a polgármesteri hivatal műszaki osztályának vezetője volt. 1929-30-ban készítette el azt az egész városra kiterjedő városrendezési tervet, aminek alapján Debrecen több mint 25 éven keresztül épült és fejlődött. Ő tervezte többek között a Kossuth utcai rendőrpalotát és az egyetemi templomot, de neki köszönhetjük a Nagyerdő területén kialakított gyalog- és körúthálózatot, a Nagyerdei sporttelepet és a régi stadiont, valamint az egykori Füvészkert helyére tervezett Déri téri parkot. Egyik legismertebb, leghíresebb munkája a Köztemető ravatalozójának épülete, amit nemcsak tervezett, de a munkálatokat is felügyelte.
Épületein szívesen alkalmazta a társművészek munkáit: kerámiát, szobrokat, domborműveket, fafaragást, freskókat, színes üvegablakokat, s ezekből sokat maga tervezett.
Borsos József széles látókörű, nagy műveltségű építész volt, aki élete folyamán figyelemmel kísérte a világ építészetének alakulását, figyelmét azonban mindig megragadta a történeti, historizáló építészet és a tégla használata. Divatirányzatoktól mentes, s Debrecen építészetéért végzett munkássága ma is példaadó lehet.
Borsos József az általa kialakított köztemető díszparcellájában nyugszik.
Borsos Józsefről bővebben: http://www.dbvk.hu/borsos/html/borsos_jozsefrol.html
