Debrecen kétségkívül egyik legszebb épülete a Debreceni Egyetem főépülete. A Nagyerdőn található neobarokk épület mind méreteiben, mind látványában és építészeti megoldásaiban egyedülálló, és nemcsak Debrecen, de az ország és Európa egyik legszebb egyetemi épülete.
ALAPÍTÁS
Az egyetemet bár 1912-ben alapították, gyökerei a 16. századra nyúlnak vissza. Debrecenben már a 16-17. század óta volt igény a középfokot meghaladó képzés megvalósítására. Az 1538 óta működő Református Kollégiumnak a 16. század végén már bizonyosan volt felső tagozata, ahol az évszázadok során egyre több diák tanult. A Kollégium egyetemmé alakulása akkor vált nemcsak a debreceni polgárok, de az egész hazai reformátusság célkitűzésévé, amikor a 19. század végén a Kollégium kebelében bölcsészeti, jogi és teológiai akadémia jött létre, melyek alapjain az 1912-ben törvénybe iktatták a debreceni magyar királyi tudományegyetem felállítását. Az 1912-ben született állami egyetem alapjaiba tehát – ahogy Baltazár Dezső püspök fogalmazott – beleépültek a Kollégium „gránitkövei”, így a több mint százéves Debreceni Egyetem méltán tekinti magát az 1538 óta működő Kollégium örökösének is.
ÉPÜLET
A Debreceni Magyar Király Tudományegyetem 1912-es megalapításával nagyszabású építkezés indult meg a városban. Debrecen hatalmas területet adományozott az egyetemnek a központi épület és a klinikai kórházak létrehozására, melyek építésével párhuzamosan a ma is meglévő professzori villák kialakítása is elkezdődött. György Dénes építész a Korb Flóris által tervezett neobarokk főépülethez illő stílusban álmodta meg a tanári lakásokat. Rácz Zoltán debreceni építész szavaival élve ezeknek a kisebbfajta kastélyoknak a stílusa, melyek „jól szervezett, mai szemmel nézve kissé terjengős lakásaiban” az egyetem professzorai élték, élik mindennapjaikat, „az arisztokrácia rangjára emelte a tudomány képviselőit, mint ahogyan Györgyi Dénes másik jelentős műve, a Déri Múzeum is”. Az egyetemi templom melletti villában ma mégsem professzori lakás, hanem az Erasmus-iroda, az FM90 Campus Rádió stúdiója, valamint az Egyetemi Élet szerkesztősége működik.
RÓTH MIKSA ÉS A DÍSZES ÜVEGABLAKOK
Az egyetemi épületek és a klinikai telep építési munkálatait maga a tervező, Korb Flóris irányította, aki gyakran dolgozott együtt Róth Miksa híres üvegfestő- és mozaikművésszel (többek között a Zeneakadémia, a Királyi Bérpalota és Klotild-paloták építése során). A debreceni építkezések két évtizede alatt Róth Miksa nem csupán üvegfestőként, hanem – mai szóval – belsőépítészként is dolgozott. Róth alkotása a Debreceni Egyetem Díszudvarának kupolája, valamint az Aula öt hatalmas, 20 négyzetméteres üvegfestménye is, amelyeken a Református Kollégium történeti kapcsolatait örökítette meg. Az üvegablakok egy 1944 szeptemberi bombázás légnyomásától megsemmisültek, de korabeli fotók és a Róth Miksa Emlékház eredeti tervei alapján az egyetem alapításának 100. évfordulójára, 2012-re rekonstruálták őket.
KENÉZY VILLA
Érdemes a campus területén kalandozni kicsit, a főépület mellett ugyanis számos kisebb palotát fedezhetünk fel. A Klinikák területén érdemes útba ejteni a szintén Korb Flóris tervei alapján 1926-ban épült Kenézy-villát, mely párhuzamosan épült Kenézy Gyula, szülész-nőgyógyász orvos, egyetemi tanár munkahelyével, a szülészeti klinikával. Az építkezés célja itt is az volt, mint a főépületnél, hogy az orvosok munkahelyük közelében lakjanak családjukkal együtt. Itt élt nyugdíjazásáig maga Kenézy is, majd őt követően több professzor. Az épületben ma rendezvényközpont és a Professzori Klub működik, de helyet kapott benne egy nagyszabású orvostudományi gyűjtemény is, mely több mint félezer kiállítási tárggyal és kordokumentummal mutatja be a debreceni orvostudomány és az orvosszakmák történetét.
