Üdvözlünk Debrecenben!

visitdebrecen

Híres szerenádok csendülnek fel a Pásti utcai zsinagógában

A Kodály Filharmonikusok következő hangversenyén március 29-én Mozart és Csajkovszkij népszerű szerenádjai csendülnek Bényi Tibor vezényletével. A koncertet rendhagyó helyszínen, a Pásti utcai zsinagógában tartják.

Híres szerenádok

Időpont: 2022. március 29., 19.30
Helyszín: Pásti utcai zsinagóga (Pásti u. 4.)

Műsor:
Mozart: c-moll szerenád („Nacht Musique”) KV.388 / Mozart: G-dúr szerenád („Kis éji zene“) KV.525 / Csajkovszkij: C-dúr vonósszerenád, op. 48.

Közreműködik: Kodály Filharmonikusok művészei
Vezényel: Bényi Tibor

Jegyár: 1900 Ft
Jegyvásárlás: https://kodalyfilharmonia.jegy.hu/program/hires-szerenadok-133209/803313

A koncertről bővebben:

Mozart a salzburgi állásának elvesztése után, 1781-ben Bécsben próbál támogatókat szerezni. „Nincs kellemetlenebb, mint a bizonytalan tudatlan, nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő.” A császár 1782-ben alakít egy fúvósoktettet, akik különböző alkalmakon és szabadtéri szerepléseken léptek fel. Ennek a császári együttesnek írta Mozart a c-moll szerenádot, ami formailag inkább egy fúvósszimfónia, újításokkal teli alkotás… talán már Beethoven folytatására várva. Így ír Mozart az apjának: „gyorsan írtam hát egy Nachtmusik –ot.” A legtermékenyebb bécsi korszakának volt ez a kezdete. A vonósokra írt másik „Nachtmusik”, az „Eine kleine Nachtmusik” (Kis éji zene) a legsikeresebb művei között szerepel. Ez az alkotás 1787-ben, a Don Giovanni írása közben született. Életében már nem mutatták be, több mint 100 évvel később, 1895-ben „fedezték fel” a közönség számára. Elindult a zeneirodalom egyik legtöbbet idézett dallama hosszú, sikeres útjára, napjainkban is töretlenül hódít, tömegeket csalogatva a koncerttermekbe.

100 évvel később, 1880 szeptemberében ezt írja Csajkovszkij egy ukrán falucskában: „Milyen boldoggá tesz az a tudat, hogy Mozart hatása bennem a legkevésbé sem kopik meg az idők múlásával.” Majd így folytatja: „kipihenem magam mostanában a saját zeném világából.” Mozart partitúráival eltöltött „pihenő időszaka” után nem egy amúgy eltervezett Mozartos ihletettségű új vonósnégyessel, hanem egy friss vonósszerenáddal, a C-dúr vonósszerenáddal lép a közönség elé, és tiszteleg a régi nagy mester előtt. Így ír tovább: „milyen nagy örömmel merülök el Mozart világában, Beethoven, Schumann, Chopin is hatással van rám, de Mozartot csodálom és a legnagyobb izgalomba kerülök zenéje által.” Ebből a csodálatból és inspirációból születik a vonósok nagy szerenádja! A mélyen romantikus, de „klasszikus stílusú” mű az érzékekre hat, egy táncos, erőteljes, szerelmes, népies hangvételben íródott „szimfónia fúvósok nélkül.” „Legyen nagy a vonósok létszáma, amennyire csak lehet” írja útmutatásként a jövő előadói számára. 1934-ben újra „életre kel” a Vonósszerenád Csajkovszkij zenéjére, elsőként koreografált balettként, amit ma a világ több nagy balett-társulatának állandó repertoárján is megtalálhatunk.

(Bényi Tibor)

Hírlevél