Üdvözlünk Debrecenben!

visitdebrecen

Ismerd meg Debrecent! – A Déri Múzeum

Debrecen kulturális és épített örökségét legkönnyebben a város utcáin, terein és múzeumaiban barangolva ismerhetjük meg igazán. Az ország egyik legnagyobb vidéki gyűjteményével a debreceni Déri Múzeum büszkélkedhet, így a helyi lakosok mellett a városba látogató turisták számára is kihagyhatatlan úti cél. De vajon kiről kapta a nevét a múzeum, milyen kincseket találhatunk benne, és hogyan lehet igazán élményteli a látogatás? Íme hét érdekesség és kulisszatitok a Déri Múzemból.

A névadó
A Déri név mindenki számára ismerősen cseng, de vajon hányan tudják, kit is takar valójában? Déri Frigyes, akinek a nevét a múzeum viseli, 1852. december 10-én született egy föltörekvő zsidó család második gyermekeként. Családja 1873-ban vándorolt ki Bécsbe, ahol Frigyes kitanulta a kereskedelmi szakmát, majd 1882-ben megkezdte vállalkozói tevékenységét és hamarosan az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legsikeresebb és legelismertebb textilipari vállalkozójává vált. Amatőr műgyűjtőként hatalmas magángyűjteményre tett szert, melynek darabjai jelentős tudományos értékkel rendelkeznek, az emberi művelődés és civilizáció fejlődésének lenyomatai. Több ezer darabból álló gyűjteményét 1920-ban Debrecennek adományozta. Kívánsága az volt, hogy olyan magyar városba kerüljön, amely nagyságánál és jellegénél fogva alkalmas rá, hogy benne a gyűjteménye a magyar kultúra közkincsévé váljon. Az ehhez méltó múzeumi épületet az 1920-as években kezdték el építeni, ami 1930. május 25-én, országos ünnepély keretében nyitott meg. A megnyitót a névadó, Déri Frigyes már nem élhette meg. Az adományozóról a múzeum Déri-emléktermében ismerhető meg további érdekesség.

Koppay József: Déri Frigyes (1921)

Egyszer volt, hol nem volt… a Füvészkert
Ahol ma a Déri Múzeum ékesíti Debrecen városát, ott egykoron a Pap tava nevezetű mocsaras területet helyezkedett el. Itt alapította meg 1807-ben Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály a Füvészkertet. A kert a Református Kollégium felügyelete alatt állt és a természettudományos képzést szolgálta egészen 1922-ig, amikor a Déri Múzeum építésével felszámolták. A Déri Múzeum A kert című állandó kiállításában Csokonai Vitéz Mihály alakján és kultuszán át közelebbről is megismerhetjük a Füvészkertet egy képzeletbeli kerten keresztül, mely az üldögélés és szemlélődés helyéül szolgál. A néha Füvészkert emlékét a Déri tér melletti Fűvészkert utca neve a mai napig őrzi.

A kert

A híres Munkácsy-trilógia
A Déri Múzeum leghíresebb kiállítása Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája, azaz az „Ecce homo”, a „Krisztus Pilátus előtt” és a „Golgota” című festmények. A Krisztus szenvedéstörténetét bemutató monumentális trilógia első festménye, a Krisztus Pilátus előtt 1881-ben készült, ezt követően 1884-ben született meg a Golgota, majd 1986-ban az Ecce Homo. A képeket nemcsak Budapesten, hanem Európa-szerte több nagyvárosban és Amerikában is bemutatták. A művek különlegessége, hogy maga Munkácsy sosem látta őket együtt, a három festményt első alkalommal 1995. augusztus 25-én a Déri Múzeumban láthatta a nagyközönség. A festmények megtekintésére fényjátékkal kísért tárlatvezetések keretében is van lehetőség, melyek bibliai, zenei és művészettörténeti megközelítésben segítik az alkotások értelmezését.

Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája

Múmia a múzeumban
Déri Frigyes egyik felbecsülhetetlen értékű 400 műtárgyból álló ókori egyiptomi-gyűjteménye a Déri Múzeum egyik legnépszerűbb része.  Nem véletlenül, hiszen a középpontjában két színes szarkofág áll, melyből az egyik egy 3400 éves múmiát takar. Érdekesség, hogy a múmia nemi identitását nem tudták biztosra megállapítani, így 2012-ben CT-vizsgálatnak is alávetették a debreceni Kenézy Gyula Kórházban, ahol bebizonyították, hogy az illető férfi. Az egyiptomi gyűjtemény a múzeum A Csillagos Ég Lakói elnevezésű kiállítási egységében kapott helyet, melyben a múzeum régészeti leletei mellett a halotti kultusz formáival is megismerkedhetnek a látogatók, akik a terem közepén álló Életfából feljuthatnak a galérián lévő égi szférába, ahol egy egyiptomi sírkamrában találják magukat.

déri treasure
Szarkofág az ókori egyiptomi-gyűjteményben

Múzeumi GPS és játékos múzeumi kalandok
A Déri Múzeum kiállításainak tartalmasabb, izgalmasabb megismerését segíti a nemrég bevezetett múzeumi GPS. Az applikációt okostelefon és fülhallgató segítségével vehetik igénybe az érdeklődők, s tudhatnak meg általa többet a múzeum különleges tárgyairól. Az egyéni látogatók mellett az óvodás és iskolás csoportokat tematikus múzeumpedagógiai foglalkozások várják, melyeken profi szakemberek interaktív módszerekkel segítik közelebb hozni a gyerekekhez a múzeum világát. A családokat hátizsákos kalandok várják. A hátizsákban lapuló kreatív feladatokat tartalmazó foglalkoztatófüzet segítségével a család tagjai elutazhatnak a felkelő nap országába és közelebbről megismerhetik a japán kultúrát, vagy az egyiptomi szabaduló-hátizsákkal az ókori Egyiptomban élhetik át a szabadulószobák rejtélyes hangulatát.

További múzeumi élmények
A Déri Múzeum megtekintése után további kiállítások várják a látogatókat a Péterfia utca 28. szám alatti gyönyörű műemlék épületben. Az 1770-ben épült klasszicista stílusú, tornácos, egykori városgazda-házában található a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum és a Debreceni Irodalom Háza, melyek a Déri Múzeumban megváltott belépőjeggyel látogathatók. A Déri Múzeum 1977 óta gondozza Medgyessy Ferenc, kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész hagyatékát, akinek gazdag életművét mutatja be a múzeum egyik felében látható tárlat. Az épület másik részében a Déri Múzeum állandó irodalmi kiállítása kapott helyet, melyben ötszáz év történetét ismerhetik meg az érdeklődők különféle tárgyak – kéziratok, könyv és irodalmi relikviák – és interaktív eszközök segítségével. Aki szereti az irodalmi kalandokat, a Csoda a mi utcánkban című nyomozós játékot is kipróbálhatja, mely a szabadulószobák hangulatát idézve köti össze a kultúrát a szórakozással, megidézve a debreceni író, Tas Sándor világát.

A Debreceni Irodalom Háza

A Déri tér kincsei
A Déri Múzeum patinás neobarokk épülete már önmagában is lenyűgöző látványt nyújt. A múzeumi barangolás után érdemes a parkban is elidőzni egy kicsit, hiszen a kulturális és vizuális élmények itt is folytatódnak. A múzeum előtt látható négy allegorikus szobor, melyeket Debrecen híres szülötte, a kétszeres Kossuth-díjas Medgyessy Ferenc szobrászművész készített. A négy szobor egy-egy múzeumi tevékenységet szimbolizál, balról jobbra haladva: Régészet, Tudomány, Művészet és Néprajz. A parkban további három Medgyessy alkotást is felfedezhetünk: a két női alak – Táncosnő és Debreceni Vénusz – mellett Móricz Zsigmond, Medgyessy gyerekkori jóbarátjának ülőszobrát. A tér másik oldalán kapott helyet Debreczeny Tivadar Merengő című szobra, ami előtt 2021-ben avatták fel a Verskertet. A Szabó Magda Abigél című regénye alapján készült installáció lehetőséget ad arra, hogy verseken keresztül üzenjenek egymásnak a városlakók. A Déri tér közepén magasodik a park talán leglátványosabb kincse, egy impozáns kocsányos tölgy. A több mint 20 méter magas famatuzsálem korát pontosan nem lehet tudni, vélhetően már több mint 120 éves. Ami biztos, a fa a 2020-as Év Fája versenyen különdíjat nyert. A Déri Múzeum állandó természetrajzi tárlata a Nagyerdő múltjába és jelenébe nyújt bepillantást, melynek gazdag állat- és növényvilágában a kocsányos tölgy is fontos fafajta.

Hírlevél