Debrecenre gondolva szinte mindenkinek a Református Nagytemplom jut először eszébe. A város főterén magasodó klasszicista épület nem véletlenül lett Debrecen jelképe és egyik legnépszerűbb turisztikai attrakciója – kialakulása, sorsa szorosan kötődik a város történetéhez, méretei és történelemben betöltött szerepénél fogva pedig országosan is jelentős. De vajon hányan tudják, hogy helyén már az Árpád-korban is templom állt? Vagy, hogy falai között olyan ereklyéket őriznek, mint Kossuth-széke és egy eredeti Vizsolyi Biblia? Íme 10 érdekesség a Debreceni Református Nagytemplomról, amiért érdemes személyesen is felkeresni.
1. A Nagytemplom történeti kezdetei
Régészeti feltárások alapján már a 13-14. században is templom állt a mai Nagytemplom helyén. A város területén az Árpád-korban létrejött falvak – Debrecenfalva, Szentlászlófalva és Mesterfalva – közötti szabad térségben, a mai Debrecen történelmi városmagjában, az 1300-as években Debrecen első földesura, Dósa nádor építtette a Nagytemplom elődjének számító Szent András-templomot. A templom építésének idejéről pontos adat nincs, az viszont tudható, hogy 1290-1300 táján újjáépítették, mivel a tatár dúlás idején leégett. A középkori Szent András templom a Tiszántúl legnagyobb egyházi épülete volt. A templom 1564-ben újra leégett, egyetlen emlék maradt meg belőle, egy hatalmas faragott zárókő, rajta a szimbolikus zászlós bárány, az Agnus Dei, mely a város címerévé lett. 1626-ban Bethlen Gábor támogatásával építették újjá a templomot, immár a református hívek számára.
2. A ma ismert Nagytemplom kialakulása
A 17. században református templomként megújult egyhajós, gótikus stílusú András-templomot sem kímélték a természeti csapások, az 1802-es nagy debreceni tűzvészben teljesen leégett. A ma ismert Nagytemplom az András-templom pusztulása után 1805 és 1823 között épült Péchy Mihály és Tháler József tervei alapján klasszicista stílusban. A templom a második világháborúban is megrongálódott, helyreállítása közel 10 évig tartott. A Debreceni Református Nagytemplom legutóbb 2014-ben esett át teljes külső és belső megújuláson, ekkor alakítottak ki benne számos új turisztikai attrakciót, mint például a nyitott padlásteret és a két torony közötti panorámajárdát.
3. A Verestorony
Az egykori András-templom délkeleti sarkában 1642-ben vakolatlan vörös téglából épült meg a „Verestorony”, melyben az I. Rákóczi György által adományozott 56 mázsás harangot helyezték el. A harang 1802. június 11-én a Debrecen jelentős részét elpusztító tűzvészben nem olvadt meg, hanem a faállvány égése következtében a földre zuhant. A lakosok vízzel próbálták locsolni, így a hirtelen hőtágulás következtében megrepedt. Hilzer Ignác több mint 50 évvel később kivágta a megrepedt részt (ebből készült el a Református Kollégium ma is meglévő diák-harangja), de a beavatkozás nem javított az öntvény hangján. A harangot 1873-ban teljes egészében újjáöntötték. A mai harang az eredeti Rákóczi-harang kicsinyített (kb. 600 kilogrammal kisebb) mása, megtalálhatók rajta az eredeti feliratok és Rákóczi címere is. Az újjáöntés előtt a harangból a Rákóczi-család címerét is kivágták, amelyet kiállítási tárgyként elhelyeztek a kollégiumban, jelenleg a „Kálvinista Róma” című kiállításban látható. Az András-templom leégésével a Verestorony is megsemmisült, helyén ma egy üveggúla áll.
4. Nemzeti emlékhely
A Nagytemplomot történelme tette igazán híressé. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során, 1849 januárjában az ország fővárosát fenyegető osztrák csapatok előnyomulása miatt a kormány és az országgyűlés székhelyét ideiglenesen Debrecenbe helyezte át. Az ország vezetői mellett több ezer fővárosi költözött ekkor Debrecenbe. 1849. április 14-én Kossuth Lajos a Református Nagytemplomban olvasta fel a Habsburg ház trónfosztását is tartalmazó Függetlenségi Nyilatkozatot. Az államférfit itt választották meg és iktatták be az ország kormányzójának. A sorsfordító történelmi eseményeknek otthont adó Református Nagytemplom és a mögötte található Református Kollégium nemzeti emlékhely.
5. Pápalátogatás
1991-ben egy másik fontos történelmi esemény is zajlott a Református Nagytemplom falai között. II. János Pál pápa első magyarországi – 1991. augusztus 16-20-ig tartó – apostoli útja alkalmával augusztus 18-án Debrecenbe is ellátogatott, ahol ökumenikus találkozón vett részt a Nagytemplomban. A pápa az ott elhangzott nagy hatású beszédében kiállt a Katolikus Egyház elkötelezett egységtörekvései mellett. Az ökumenikus találkozó végén a katolikusok és reformátusok kiengesztelődése jegyében koszorút helyezett el a Gályarabok Emlékoszlopán, a Nagytemplom mögötti Emlékkertben, ami azoknak a református tanítóknak, prédikátoroknak állít emléket, akiket a 17. században az ellenreformáció idején elhurcoltak és gályarabságra ítéltek. 2021 augusztusában, a pápalátogatás 30 éves évfordulója alkalmából háromnapos ünnepi programsorozatot tartottak Debrecenben, melynek része volt egy ökumenikus igeliturgia a Nagytemplomban. A pápalátogatás emlékét a Gyülekezettörténeti kiállításban fotók őrzik.
6. Monumentalitás
A Debreceni Református Nagytemplom alapterület szerint hazánk legnagyobb református temploma, illetve Debrecen és a Magyar Református Egyház ikonikus épülete. A neoklasszicista stílusban épült templom monumentalitása méreteiben és befogadóképességében is megmutatkozik. A templom közel kétezer fő befogadására képes. A főhajó 55 méter hosszú és 15 méter széles, a kereszthajó 38 méter hosszú és 14 méter széles. A templom belmagassága 21 méter, a tornyok 61 méter magasak.
7. Templomi ereklyék
A Nagytemplom állandó kiállításaiban több fontos ereklye is látható. Ezek közül az egyik legismertebb az a karosszék, amelyben Kossuth Lajos ült 1849. április 14-én, a Habsburg ház trónfosztása kihirdetésekor. A Kossuth Emlékkiállításban a forradalom vezető alakjának több személyes tárgya is helyet kapott, így irattárcája, valamint az Országgyűlési Tudósítások egy példánya. A Gyülekezettörténeti Kiállítás legfontosabb eleme egy Vizsolyi Biblia, ami mellett egy replika is helyet kapott, így akár mi is belelapozhatunk az első magyar nyelven nyomtatott biblia lapjaiba. A templomtérben gyülekezettörténeti fotók és dokumentumok is láthatók, illetve számos gyönyörű úrasztali felszerelés (kelyhek, kannák, edények, terítők, abroszok), melyek csak nagyobb egyházi ünnepeken kerülnek elő. Ezek legkorábbi darabjai a 17. századból származnak, nem egy közülük jellegzetes debreceni ötvösmunka, esetleg erdélyi fejedelmek ajándéka.
8. 200 éves orgona
A földszinti templomtér egyik legszebb látnivalója az orgona, melyet Jacob Deutschmann bécsi orgonakészítő mester készített 1838-ban. A 4258 síppal rendelkező, 3 manuálos, 52 regiszteres orgona hazánk egyik legszebb hangú templomi hangszere. Az orgonajátékot nem csak az istentiszteletek alkalmával lehet hallani, hiszen a Nagytemplom rendszeresen szolgál helyszínéül zenés áhítatoknak, orgonakoncerteknek és komolyzenei hangversenyeknek. Az orgona mellett 2020 októberétől rendszeresen hallható a templom 24 harangból álló harangjátéka is, ami az első Nagytemplomi istentisztelet 200 éves jubileuma alkalmából készült magánszemélyek, vállalatok, egyházi- és önkormányzati szervek adományából.
9. Időutazás az ókori Szentföldre
A földszinti templomtér állandó kiállításai mellett a látogatók az épület felsőbb szintjein is barangolhatnak. A második emeleti karzaton kapott helyet a Bibliai makett- és festménykiállítás, mely Csia Lajos lelkipásztor 25 nagyméretű makettjét, és Tichy Kálmán festőművész 52 festményét tartalmazza. A kiállításon különleges időutazást tehetünk az ókori kelet és a Szentföld vidékeire. Az állandó kiállítás mellett a karzaton időszaki kiállításokat is rendeznek.
10. Padlástér, panorámajárda és egyéb látnivalók
A keleti toronyban akadálymentesített lift segíti a közlekedést egészen a hatodik emeletig, a padlástérig, ahol megtekinthető a régi óraszerkezet, valamint Péchy Mihály eredeti ötletét mutató templommakettje. A padlástérről fel lehet sétálni egészen a nyugati torony kupolájáig a Rákóczi-haranghoz, valamint szemet gyönyörködtető kilátás nyílik a belvárosra a két torony között húzódó panorámajárdáról.
A Debreceni Református Nagytemplom nyitva tartása és jegyárai ide kattintva találhatók.
