A Magyar Festészet Napját 2002 óta hazánkban is rendszeresen megünnepeljük, melyet Szent Lukács, a festők védőszentjének névnapján, október 18-án tartunk. Ez a nap 2002 óta a fény, a színek, a formák és ritmusok, az élő festészet ünnepe! A szakma és a művészetkedvelők körében egyaránt népszerű esemény célja, hogy erősítse a köztudatban a magyar festészet jelentőségét, és hangsúlyozza szerepét a hazai kulturális életben.
A Magyar Festészet Napja alkalmából összegyűjtöttünk néhány olyan képzőművészeti attrakcióit a Munkácsy-trilógiától az utcai falfreskókig, amit az ünnep kapcsán érdemes felkeresni.
A Munkácsy-trilógia
„Én az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni.” Így vallott műveiről az alkotó, Munkácsy Mihály, akinek a Déri Múzeum talán legnépszerűbb kiállítóterében, a Munkácsy Teremben láthatók Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó, monumentális méretű alkotásai. A festmények Krisztus és vádlói konfliktusát, végkifejletként pedig az ige beteljesedését, Krisztus kereszthalálát jelenítik meg.
A művek közös bemutatásának különlegessége, hogy maga az alkotó, Munkácsy Mihály sem látta együtt a három, bibliai témát feldolgozó festményét. A Jézus életét megörökítő sorozat darabjai első alkalommal 1995. augusztus 25-én, a Déri Múzeumban voltak láthatók együtt.
Bővebben ITT.
A Déri Múzeum képzőművészeti kincsei
A Déri Múzeum Régi Képtárában láthatók azok a 17-19. században készült alkotások, melyeknek nagyobb része Déri Frigyes ajándékaként került a múzeumba. A kiállított művek a barokk festészeti emlékektől a klasszicista műalkotásokon át nemzeti festészetünk kiemelkedő időszakáig, a történeti festészet virágzásáig mutatják be e fordulatokban gazdag időszakot.
A kiállított közel hetven festmény tematikai csoportba rendezve jelenik meg. Az első a portréfestészet 17–19. századi törekvéseit és a kétszáz év során bekövetkező változásokat mutatja be. A második kabinet a csendélet, míg a harmadik tájképek és életképek párhuzamos kiállításával igyekszik rámutatni a két tematika közötti szoros kapcsolatra. A grafikai kabinetben látható alkotások Debrecen még álló, illetve már csak festményeken és grafikai lapokon megőrzött emlékeinek képes dokumentumai. A legkorábbi darab a Debreceni Színház (épült: 1861–1865) épületéről készített, azzal egykorú akvarell. Az utolsó, legnagyobb térben a 19. század kiemelkedő festőinek alkotásai zárják a Régi Képtár kiállítását, amelynek anyaga híven tükrözi a Déri-gyűjtemény rendkívüli gazdagságát.
Bővebben ITT.
Erdély művészete a két világháború között
Felbecsülhetetlen értékű, immár közkinccsé lett kollekcióba, ifj. dr. Böhm József nagyváradi születésű orvos-gyűjtő és ugyancsak medikus édesapja, néhai id. Böhm József két generáción át gyarapított magángyűjteményébe invitálja látogatóit a Déri Múzeum időszaki kiállítása.
A közép-európai léptékkel is méretes, mintegy 250 műtárgyat számláló modern és kortárs művészeti anyag az egyik legjelentősebb magyar gyűjtővé avatja a németországi Freibergben élő családot, amely az 1960-as évektől egy reprezentatív „erdélyi galéria” kialakításán fáradozott, hogy a perifériaként kezelt transzszilván művészet az őt megillető helyre kerüljön Európa 20. századi palettáján. Ebből a különös gonddal válogatott gyűjteményből kínál egy csokornyit a Erdély művészete a két világháború között című kiállítás.
Bővebben ITT.
A Református Kollégium történelmi tablói
A Debreceni Református Kollégium Múzeumának második emeleti lépcsőfordulóját Gáborjáni Szabó Kálmán festőművész hatalmas freskói díszítik. A debreceni születésű művész élete és munkássága szorosan kötődik a Debreceni Református Kollégiumhoz, ahol 1922 és 1945 között rajztanárként dolgozott. Többször járt Olaszországban tanulmányúton, ahol a freskófestés technikáját tanulmányozta.
A kollégium 400 éves évfordulójára lehetősége adódott egy hatalmas méretű, és sok-sok részletből álló freskó festésére. A 139 négyzetméter nagyságú alkotás jelenetei a kollégiumi diákok életéből, és a hozzájuk kapcsolódó történelmi események megjelenítéséből áll. A tíz, címmel is ellátott nagyobb jelenetet átmenetként portrék és tárgyak ábrázolásával oldotta meg. A freskón feltűnik többek között a kollégium legendás diákja, Csokonai, a szabadságharc ikonikus eseményei Kossuthtal és Petőfivel, a zöld tógás diákok a tűzoltásra használt gerundiummal, valamint az ősi iskola épületének látképe.
Bővebben ITT.
Petőfi nyomában
Orlai Petrich Soma A Mohácsnál elesett II. Lajos király testének feltalálása című festménye a Debreceni Református Kollégium egyik féltve őrzött kincse, amit 2023. januárjában avattak fel régi-új helyén, a Debreceni Református Kollégium Műemlékkönyvtárában. A kép kiállítása a Petőfi-emlékévhez köthető, viszont restaurálását két másik évforduló is indokolta. A Tiszántúli Református Egyházkerület 2022 őszén Orlai Petrich Soma születésének kétszázadik évfordulójára restauráltatta, annak apropóján is, hogy a műalkotás százhetven éve, 1852-ben került a kollégium tulajdonába.
A két méter magas és 2,90 méter széles, nagy méretű történelmi tabló, amit Orlai Petrich valamikor 1849 után festett Münchenben, II. Lajos királyt ábrázolja a mohácsi csatának abban a nyomorúságos pillanatában, amikor megtalálják a holttestét. A kép egyik alakját többen Petőfi Sándorral azonosítják.
Bővebben ITT.
Holló László Emlékmúzeum
A Tócóskerti lakótelep területén, a valamikori Hrabéczy-villában kapott helyet a Munkácsy- és Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, Holló László emlékmúzeuma. A gyűjtemény anyagának nagyobbik részét a festőművész alkotásai teszik ki. A különleges stílusukról könnyen felismerhető, a sötét és világos tónusokat mesterien kombináló képek és az épület belső falaira festett seccók több helyiséget töltenek meg, s külön szoba jutott a művész rekonstruált, eredeti használati tárgyakkal berendezett műtermének bemutatására is.
Az emlékmúzeumban látható Hrabéczy Ernő, Holló László sógorának néhány munkája is. Nagynevű sógorával ellentétben Hrabéczy igazán sohasem vált országosan ismert festőművésszé, pedig Hollóhoz hasonlóan maga is Münchenben sajátította el a művészet fortélyait, majd Debrecenbe hazatérve több kiállításon is megmutathatta alkotásait a nagyközönségnek. Sajátos, kissé komor stílusát a Holló László Emlékmúzeumban kiállított furcsa, sötét tónusú, enyhén groteszk, hosszúkásra nyúlt arcokat ábrázoló portréi is jól illusztrálják.
Bővebben ITT.
Szép idők a Bényi Galériában
A Kölcsey Központ földszintjén található Bényi Galéria a magyar kortárs képzőművészetre összpontosító kereskedelmi galéria, ahol az alkotó szabad és a szemlélő élménnyel teli. A galéria – korábban Bényi Árpád terem – már 16 éve meghatározó szerepet tölt be Debrecen és a régió képzőművészeti életében. A galéria identitásának meghatározó része, hogy a jövőben is gondozza és bemutassa a megbecsült helyi alkotók munkásságát, együttműködéseket alakítson ki a hazai elismert művészekkel, és a kortárs művészetet pártoló, támogató helyi- és regionális gazdasági szereplőkkel egy új közösséget teremtsen.
A Bényi Galériában 2023. november 2-án nyílik Bereczki Kata festőművész Szép idők című kiállítása, melyben három egymást követő életszakasz – a gyermekkor, a fiatal felnőttkor és az időskor – jelenik meg. A festmények tulajdonképpen egy idővonalat képeznek a galéria falain. Az egyes blokkokban pedig az életkorok jellegzetes jelenetei láthatóak. A kiállítás arra emlékeztet minket, hogy minden életkornak van valamilyen szépsége, amire érdemes akár egy kis nosztalgiával vagy humorral visszatekinteni. Az emlékek az eltelt idő által meg is szépülhetnek. A múltból kiragadott képkockák már nem őrzik a feszültséget, a fáradságot, a nehézségeket. Általuk a személyes történetek idilli közege, előnyös beállítása és a kedves tárgyak maradnak fenn. Érdemes az életben ezeket a szép emlékeket gyűjteni, és megőrizni, akár Bereczki Kata festményein keresztül is.
Bővebben ITT.
Vonal Mentén a MODEM-ben
A Vonal Mentén a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ gyűjteményének intézményen belüli állandó tárlata. Az eltelt 17 év tudatos gyűjtéseiből, műtárgyvásárlásaiból és a Debreceni Nemzetközi Művésztelep felajánlásaiból máig folyamatosan formálódó kollekció képezi a kurátori válogatás nyomán létrejött kiállítás alapját, mely a vonal kortárs használatát kutatja különféle médiumokban.
A vonalat elsődlegesen használó rajznak, főként a tanulmánynak, a 20. század elejéig alárendelt szerepe volt a képzőművészetben, pusztán a vázlat funkcióját tölthette be, napjainkra azonban teljes értékű alkotásnak tekintjük. A tárlaton bemutatott fotókon, festményeken és szobrokon megjelenő vonalhasználat újraértelmezi a rajz-vonal ideáját. Itt már a művészi eszme hordozójává válik: a valóság megértéséhez és ábrázolásához az egyszerűség, az összpontosítás és a könnyedség álcáját ügyesen használó eszközzé.
Bővebben ITT.
A Nagybánya Tájképfestő Telep 28 éve
A Magyar Festészet Napján, 2023. október 18-án nyit meg a Piac utca 81. szám alatti Partium Házban A Nagybánya Tájképfestő Telep 28 éve (1996-2023) című kiállítás.
A második világháborúig kreatív szabadságban működő nagybányai festőtelep volt az a transzszilván művészeti kohó, amit Európa kortárs alkotó szellemisége táplált és tett korszerű széppé, ahol a plein airtől az avantgárdig minden áramlat sikerrel vetette meg lábát. A Kárpát-medence legelhivatottabb művészeit vonzotta magához azóta a nagybányai táj, a figuratív festőknek azt a vonulatát, akik a világ isteni teremtettségére rácsodálkozva immár konzervatív hittel és lélekkel kapaszkodnak a Hollósy, Réti, Thorma, Ziffer, Krizsán, Mikola-féle lázadó, a 19. század végi és a 20. század első felének erdélyi piktúráját korszerűvé tevő, nagy festőgenerációkba. Az utódnemzedék alkotótáborainak „szülötteit” ez idő tájt a Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület gondozza a Szentháromság Római Katolikus Esperesség támogatásával, ebből a több mint 300 művet számláló hagyatékból 34 művész 50 alkotása látható a tárlaton.
Bővebben ITT.
Párhuzamos dimenziók
Párhuzamos dimenziók címmel a Magyar Festészet Napján nyílt meg a Debreceni Képzőművész Céh Egyesület kiállítása a DEMKI Ifjúsági Házában. A Debreceni Képzőművész Céh Egyesület a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) területi szervezeti tagságát összefogó egyesülete. A kiállítás az egyesületi tagok sokszínű munkásságát mutatja be egy-egy alkotáson keresztül a magyar festészet napja alkalmából.
Bővebben ITT.
A Nagyállomás pannói
A debreceni vasútállomás – bár funkcióját tekintve másra hivatott – számos képzőművészeti alkotást rejt. Ezek közül a leglátványosabb a vörösmárványból készült hatalmas várócsarnok egymással szemben elhelyezkedő falát díszítő két monumentális pannó. Domanovszky Endre, kétszeres Kossuth-, és Munkácsy-díjas festő, a Képzőművészeti Főiskola egykori rektora 1961-ben készítette a két sgraffitót, melyek közül az egyik a hortobágyi ötös fogatot, a másik a debreceni vásári forgatagot ábrázolja. A két alkotás mind méreteiben, mind kivitelezésében lenyűgöző.
Street art, avagy mesélő tűzfalak
Debrecen történelmi belvárosában elképesztő mennyiségű kultúrtörténeti nevezetesség és látnivaló jut szinte minden egyes négyzetméterére. A műemléképületek, múzeumok és szobrok mellett a város gazdag kulturális örökségét immár négy látványos falfreskó is őrzi. Az új turisztikai attrakciók nemcsak egyszerűen dekorálják a várost, hanem fontos üzenetet is adnak a látogatók számára arról, hogy mi Debrecen. Ennek jegyében tűnik fel az alkotásokon egy 16. századi Debrecenben nyomtatott könyv díszes borítója, a régi város látképe a templomtornyokkal és a várost övező legelőkkel, a 19. század eleji belváros a gőzmozdonnyal, valamint László Ákos grafikusművész alakja egy Ady-idézettel. A falfestményeket egy kellemes belvárosi sétán akár önállóan is felkereshetjük.
Bővebben ITT.
