Márciusban újra indulnak a Csokonai Színház irodalmi sétái

A debreceni óvárosi helyszíneit, építészeti különlegességeit láttatja a Boldogh ház, Kétmalom utca a cívisvárosban született író, Térey János szemével. A játszó színészek (Bakota Árpád, Kránicz Richárd és Mercs János) segítségével nemcsak a város kulturális és történeti hagyományairól, a szárazkapus polgári házak különlegességéről kapunk képet Térey finom humorral vegyes, tárgyilagos stílusában, hanem a családi kötelékekről, az író ifjúkori személyiségéről is. A Csokonai Színház és a hosszúlépés.járunk? közös Térey-sétája március 5-én szombaton 14 óra 30 perctől, majd március 6-án vasárnap 10 óra 30 perctől indul. Térey befejezetlenségében is csodálatos emlékiratában állított emléket a városnak, Szabó Magda szinte az egész életművében.

A nemrég elkészült Ajtónyitogató című irodalmi séta Szabó Magda Debrecenét láttatja a Déri Múzeum Munkácsy trilógiájáról iskolai dolgozatot író gyerek képétől egészen a szülőháza romjain kesergő befutott íróig. “Te együtt élsz és együtt pusztulsz a várossal, ezt viszed magaddal, bárhová, bármire jutnál is.” Szabó Magda már budapesti íróként lett világhírű, mégis szülővárosába, Debrecenbe kell mennünk, ha igazán érteni szeretnénk a műveit és őt magát. Miként törhet fel az “elképesztő fantázia” a kálvinista szigorból? Miféle energiákat ad a rázós 20. századi élethez két, soha ki nem teljesedő szülő szeretete, és a szülőföldbe gyökerezettség? „Guide-ként, idegenvezetőként Szabó Magda tökéletes Debrecenben” − fogalmazott az Ajtónyitogató rendezője, a Katona József színház művésze, Kiss Eszter. „Ha nem is vagyunk debreceniek, esetleg külföldről érkezünk a cívisvárosba, akkor is megértjük Szabó Magda Debrecenét, mert pontosan értjük a szempontjait, és mert nagyon erősen tükrözi a várost. Megfűszerezi az idetartozása, az ad neki komoly értelmet.” Szabó Magdát Ráckevei Anna és Hajdu Imelda keltik életre. Ráckevei Annát épp a Debrecenbe szerződése idején kérték fel a Régimódi történet felolvasására. „Ide jöttem színészként és megtaláltam a Debrecen-univerzumot: az utcákat, neveket, helyszíneket, épületeket, neveket, kapukat. Szabó Magda jellemző módon fogja meg a debreceniséget, és ha ez a Debrecen már nem is az a Debrecen, őrzi azt a lelkiséget, amit szavakba öntve képes volt örökérvényűvé tenni.”