Régóta várt és különleges új jövevényt köszönthetett Debrecen városának idén 65 éves állat- és növénykertje, ugyanis Maci, a Park nőstény vörös pandája június 18-án első egészséges utódjának adott életet.
A bő öthetes apróság kezdettől fogva szépen gyarapodik és erősödik anyja gondoskodása mellett, így ma elérkezett az idő állatorvosi vizsgálatára és a sajtó előtti bemutatására Papp László polgármester részvételével. A vizsgálat alapján állapota kifogástalan, neme pedig nőstény; nevéről a látogatóközönség bevonásával döntenek majd. A jó étvágyú és szépen gyarapodó, most 410 grammos kispandát a következő napokban a szerencsés látogatók egyre nagyobb eséllyel pillanthatják meg a kifutóban.
Ez a szenzációs debreceni szaporulat kereken egy évtizedes előkészítő munka eredménye, mivel a Zoo Debrecen 2013-ban kezdett vöröspanda-bemutató építésébe, ahova 2014 tavaszán a franciaországi Asson állatkertjéből érkeztek a Pici és Maci névre keresztelt ikerlányok. A nemzetközi tenyészprogram következő lépéseként 2020 nyarán végre udvarló is érkezett hozzájuk a fiatal Pandita személyében a dortmundi állatkertből. A másik nőstény, Pici 2021 márciusában a fajmentő program részeként a Himalája déli részén fekvő Dardzsiling állatkertjébe utazott, amely kifejezetten az őshonos fajok tenyésztésére és visszatelepítésére szakosodott. A Nagyerdő fái alatt itthon maradt pandapár szerelme két év alatt beérett, és első közös utódjuk világra jötte – amely az elmúlt egy év 80. születése Európában – a fajmegőrzési célú állatkerti állomány fennmaradása szempontjából is fontos előrelépést jelent.
A Himalája, Észak-Burma, valamint a kínai Szecsuán és Jünnan tartományok magashegyi erdőiben őshonos vörös vagy kis panda, illetve vörös macskamedve a macskamedvefélék családjának egyetlen ma élő tagja. Tudományos nevét – Ailurus fulgens, vagyis „ragyogó macska” – Frédéric Cuvier XIX. századi francia zoológustól kapta, akit valósággal elvarázsoltak macskaszerű vonásai és színpompás bundája. Bár rendszertani besorolása szerint ragadozó, tápláléka jórészt bambuszból áll, amelynek fogyasztásában nagy segítségére van hüvelykujjszerűen módosult mellső csuklócsontja. Életterének drasztikus zsugorodása és az illegális kereskedelem következtében vadon élő populációját ma 10.000-nél kevesebb felnőtt egyedre becsülik, ezért a faj veszélyeztetett besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján. Érdekesség, hogy a nepáli eredetű „panda” elnevezést – melynek jelentése „bambuszevő” – először erre a vörös pandára használták, és csak később kapta meg a medvefélékhez tartozó óriáspanda a két faj étrendbeli hasonlóságai alapján.
