Üdvözlünk Debrecenben!

visitdebrecen

Tavaszi kirándulási tippek Debrecenben és környékén

Debrecen azon szerencsés városok egyike, ahol elérhető távolságban van a természet csendje. Domb- és hegyvidéket itt hiába keresünk, ám az erdős területekben gazdag város és környéke megannyi természeti csodát kínál. A történelmi belvárostól tíz percnyi távolságra található Nagyerdő, a várost északkeletről körbe ölelő Erdőspuszták vagy az Alföld legnagyobb egybefüggő erdőtömbje, a Gúthi-erdő nemcsak mesés természeti értékeket, de jelentős kultúrtörténeti emlékeket is rejt, így érdemes szabadidőnkben útnak indulni és felfedezni a környék látnivalóit! Ehhez adunk most néhány tippet, melyek kezdő és haladó túrázóknak, fiataloknak és idősebbeknek, kisgyermekes családoknak és baráti társaságoknak egyaránt tartalmas időtöltést kínál.

Barangolás a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjében

A Debreceni Egyetem Botanikus Kertje gyönyörű arcát mutatja tavasszal, amikor éledezik a természet és virágba borulnak a fák és bokrok. Aki most felkeresi a kertet, megcsodálhatja többek között a virágzó kökörcsint, a sáfrányt, a tavaszi tőzigét, a húsos somot, a pirosló és a télizöld hunyort és a táli jázmint, miközben madárfütty kíséretében tehet egy kellemes tavaszi sétát a szabadban.
A füvészkert 200 éves múltra tekint vissza Debrecenben. A jelenlegi kert elődje a Déri Múzeum helyén – korabeli nevén Pap taván – létesített füvészkert volt, melynek területét 1807-ben jelölte ki Debrecen város akkori tanácsa. A kert a Református Kollégium felügyelete alatt állt és a természettudományos képzést szolgálta. Közben megalakult a Kollégiumban a tudományegyetem, mely épületének elkészültével a Nagyerdőbe költözik. Ezzel a Kollégium füvészkertje is elveszti jelentőségét, majd a Déri Múzeum felépültével megszűnik. Miután a tudományegyetem kivált a Kollégiumból, a botanikus kert céljára Debrecen város az egyetem mögötti 17 hektár területet adományozott a Nagyerdő területén. 1928-ban itt alapították meg az új füvészkertet, mely ma már a Debreceni Egyetem Botanikus Kertje néven várja a látogatókat. A létesítményben közel 6000 növényfajt tartanak nyilván. A kertben több mint 750 fásszárú fajt tartalmazó arborétum, benne a világon ma ismert négy cédrusfaj, különleges lágyszárú és trópusi gyűjtemények, valamint a Nyírség egyik legértékesebb növénytársulása, az úgynevezett gyöngyvirágos tölgyes nyújt különleges élményt. Messze földön híres a kert kaktusz- és pozsgás-gyűjteménye, mely mintegy 1300 kaktusz- és 1000 egyéb pozsgás fajával Kelet-Közép Európa egyik legnagyobbika.

Érintett látnivalók:

  • A Debreceni Egyetem főépülete: A Debreceni Egyetem egyike Magyarország kiemelt kutatóegyetemeinek. Gyökerei a 16. századig nyúlnak vissza, az 1538-ban alapított Debreceni Református Kollégium ugyanis szellemi elődjének tekinthető. Az egyetem több mint 100 éves eklektikus-neobarokk stílusú impozáns főépülete Debrecen egyik legszebb építészeti emléke, amely az előtte látható tágas, francia stílusú parkkal kihagyhatatlan látnivaló.
  • Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel szobra: A Debreceni Egyetem Botanikus Kertjében egy kis tisztáson áll Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel, az 1807-ben megjelentetett Magyar Füvészkönyv két szerzőjének közös szobra, Kallós Ede szobrászművész alkotása. A szobor mögött terebélyesedik a csodálatos méreteket öltő több százéves kocsányos tölgy.
  • Agóra Tudományos Élményközpont: A botanikus kertben található élményközpont modern épülete első látásra kontrasztosan hat a Nagyerdei környezetben, tervezői azonban úgy alkották meg, hogy a botanikus kerttel szerves összhangba kerüljön, így többek között a bejárathoz vezető fapallót és hatalmas üvegfelületeket álmodtak meg, melyeken nemcsak a fény szűrödik be, de a környező természet látványa is. A modern építészeti megoldásokkal kivitelezett épületből egyedül a csillagvizsgáló 24 méter magas kupolája és a hozzá kapcsolódó lépcsőtorony emelkedik ki.

Megközelíthetőség:
Debrecen belvárosából az 1-es villamossal, Egyetem megállóig, ahonnan ötperces sétával érhető el a botanikus kert bejárata (a Debreceni Egyetem Élettudományi Központ épülete mögött).

Séta a Pallagi erdőben

A Debrecentől néhány kilométerre található Pallag Debrecen egyik külső városrésze. Az eredeti nevén Parlag nevű települést már a 13. század elején faluként emlegették egy írásos dokumentumban. A 16. században 30-40 telkes falu volt, majd a 17. század második felére elnéptelenedett és Debrecen városa vette zálogba. Az 1850-es évekig csapszék is állt itt. A Nagyerdőből indulva kellemes erdei sétán, jelzett túraútvonalon haladva gyalog egy óra alatt, kerékpáron bő félóra alatt érjük el a települést, amely ma a Balásházy Mezőgazdasági Szakközépiskoláról, a Debreceni Labdarúgó Akadémiáról és a Debreceni Nemzetközi Iskoláról ismert. A túra végén a helyi kocsma kerthelyiségében vagy a Pallag Spájz pékség teraszán érdemes megpihenni egy frissítő erejéig. Visszafelé vagy az erdőn keresztül ugyanazon az útvonalon vagy távolsági autóbusszal juthatunk vissza Debrecenbe.

Érintett látnivalók:

  • Balásházy Mezőgazdasági Szakközépiskola: A Debrecenhez tartozó Pallag neve egybeforrt az ott működő mezőgazdasági szakiskolával. Pallagon és a régi Monostoron volt az 1901-ben nyitott Magyar Királyi Gazdasági Akadémia 600 holdas mintagazdasága. Az akadémia ma is álló patinás épülete és díszkertje a településrész fő ékessége. Itt működik ma a Balásházy Mezőgazdasági Szakközépiskola. Az Akadémia híres tanítványa volt Wass Albert erdélyi író és költő, valamint Fekete István író.
  • Debreceni Labdarúgó Akadémia: Az edzőközpont Pallagon, a Debreceni Egyetem által biztosított 13 hektár méretű területen helyezkedik el. A közel kétezer négyzetméter alapterületű modern sportkomplexumot 2013. április 27-én adták át ünnepélyes keretek között. Célja a labdarúgó utánpótlás-nevelés. Az akadémia területén különböző méretű és játékterű pályák találhatók.
  • Debreceni Nemzetközi Iskola: A Debreceni Labdarúgó Akadémia szomszédságában található iskola 2019-ben nyitotta meg kapuit. A Bord Építész Stúdió tervezte Debreceni Nemzetközi Iskola (ISD) épületét az A’Design Award 2019-2020 nemzetközi dizájn versenyen a világ legjobb építészeti alkotásai közé választották.

Megközelíthetőség:
Debrecen belvárosából az 1-es villamossal Klinikák megállóig, majd onnan gyalog az erdőn keresztül a Pallagi úttal párhuzamosan futó erdei ösvényen a piros kereszttel jelzett túraútvonalon haladva vagy a Kossuth utcáról a 3-as trolibusszal Debreceni Köztemető végállomásig, majd a temető hátsó bejáratától gyalog az erdőn keresztül a piros kereszttel jelzett túraútvonalon haladva.

Hasznos információk: A Pallagi erdőben még előfordulnak vadállatok (őzek, vaddisznók), így a túrát érdemes sötétedés előtt befejezni. Kényelmes, vízálló cipő és ruházat ajánlott. Az érintett látnivalók, épületek megtekintése csak kívülről lehetséges.

Túra az Erdőspusztákon

Az Erdőspuszták Debrecentől mintegy tíz kilométerre, keletre, félkörívben húzódnak. Népszerű kirándulóhely, kerékpáros- és gyalogtúra központ, ahol mesés erdei túraútvonalak, fák lomkoronájába nyúló kilátók, csillogó vizű tavak, változatos növény- és állatvilág és gyönyörű természeti környezet várja a kirándulókat. Az egykori nagy kiterjedésű gyöngyvirágos tölgyesek kisebb-nagyobb foltokban találhatók meg. A térség gazdag madárvilága lenyűgöző, de gyakori ezen a vidéken a vaddisznó, az őz, a nyúl és a róka egyaránt. Jó illatú fenyvesek váltakoznak ligetes erdőfoltokkal és mezei virágokkal tarkított rétekkel. Kora tavasztól késő őszig számos botanikai élménnyel térhet innen haza a kiránduló.
Az Erdőspuszták közkedvelt turisztikai attrakciója a 2024-ben 142-ik életévét betöltő „Zsuzsi”, Magyarország legrégebbi keskeny nyomtávú erdei vasútja, ami 1882-es megnyitása óta járja a Debrecen környéki Erdőspuszták festői szépségű tájait. Nyomvonalán kerékpárút és erdei túraútvonalak is haladnak, így akár gyalog vagy két keréken is útnak indulhatunk, hogy felfedezzük a környék csodálatos élővilágát. Útközben érdemes megállni a kisvasút Csereerdő megállóhelyénél és barangolni a környéken, ahol a természeti csodák mellett ókori emlékekre is bukkanhatunk, de a Zsuzsi-vonat végállomásánál, Hármashegyalján is számos természeti és épített attrakció vár bennünket.

Érintett látnivalók:

  • Zsuzsi Erdei Vasút kiindulóállomása: A Zsuzsi Erdei Vasút, Magyarország legrégebben épült, működő kisvasútja Debrecen „szívétől” keletre, az Erdőspuszták festői szépségű tájain kalandozva páratlan élménnyel ajándékozza meg utasait. A kisvasút első szakaszát 1882-ben nyitották meg. Kezdetben kettő mozdony üzemelt, az I. pályaszámú 107 LE fatüzelésű mozdony kapta a Zsuzsi nevet, melyet ma is büszkén visel. A Zsuzsi-vonat Ruyter utcai kiindulóállomásán számos műemlék látható, többek között a legpatinásabb mozdony, az 1923-ban gyártott Zsuzsi gőzös, valamint az 1920-as években épült Nagyfűtőházat és Kismotorszínt, melyek robosztus falaikkal, külső nyerstégla díszítéseivel a város építészeti gyöngyszemei.
  • Nagycserei pihenőerdő: Debrecentől keletre, a 48-as út északi oldalán található Nagycsere település, ami a „Nagycserei Kőrises” arborétumról híres. Az erdő lelkét egy idős tölgy-kőris-szil ligeterdő állomány alkotja, melynek mélyebb, tavasszal vízben álló részein a magyar kőris került túlsúlyba. Ez az állomány a Nyírség legszebb ligeterdői közé tartozik. Az arborétumot „Szabó Pál emlékerdő” néven ismerik az erdészek, az alapító Szabó Pál erdész emlékét és egy fából készült emlékmű őrzi.
  • Ördögárok: Az Erdőspuszták nyugati szélén, a Zsuzsi Erdei Vasút vonalán, Csereerdő megálló közelében található az Ördögárok földsáncrendszer egyik rekonstruált maradványa, amely bemutatóhely. Az Ördögárok (Csörsz árka) Magyarország északi és keleti részein húzódó ókori védőműrendszer. A 2-3 méter mély árokban hegyezett faoszlopok állnak és a felhalmozott töltés tetején fonott sövény fut végig. A megerősített védősáncot az Alföldön megtelepedett szarmata törzsek építették, majd a rómaiak használták, mint limes.
  • Hármashegyalja: A Zsuzsi Erdei Vasút végállomásánál, Hármashegyalján csodálatos erdei környezet, tanösvények, halastó, kilátó, játszótér és piknikező hely várja a természet kedvelőit. A kirándulóhely legmagasabb pontján egy 25 méter magas kilátó található, ami páratlan látványt kínál a környező erdőkre, melyek természeti és kulturális értékeit erdei tanösvényen ismerhetjük meg jobban.

Megközelíthetőség:
A Zsuzsi-vonat Ruyter utcai kiindulóállomásától a vasút nyomvonalán a 48-as úton Vámospércs felé haladva Csereerdő megállóig vagy a Hármashegyaljai végállomásig.

Hasznos információ:
A Zsuzsi Erdei Vasút 2024-ben május 1-től közlekedik. A túra a vasút nyomvonalán futó kerékpárúton két keréken vagy a jelzett erdei túraútvonalakon gyalog is megtehető. Az Erdőspuszták területén még előfordulnak vadállatok (őzek, vaddisznók), így a túrát érdemes sötétedés előtt befejezni. Kényelmes, vízálló cipő és ruházat ajánlott.

Fancsikai túra

A Debreceni Erdőspuszták egyik legnépszerűbb kiránduló a Fancsika, ahol halastavak, kilátók, piknikező helyek, túraútvonalak, tájház és arborétum, és persze gyönyörű természeti környezet várja a látogatókat. A Fancsikai terület az Árpád-kori Fancsika faluról kapta a nevét, ahol a 12. század elején kezdtek el letelepedni az őseink. Az 1550-es években több mint kétszázan éltek itt, a törökök azonban 1574-ben elpusztították a települést. Az egykori falu máig megmaradt emléke a középkori templomrom, ami a környéken tett kirándulás egyik kedvelt célpontja. Fancsikára autóbusszal vagy gépkocsival érdemes ellátogatni, majd gyalog folytatni a túrát a környéken érintve a Bánki pihenőközpontot.

Érintett látnivalók:

  • Fancsikai-tavak: A Fancsikai tavakat a hetvenes években hozták létre víztározó és horgásztó céljából. Mai napig népszerű kiránduló- és pihenőhely piknikező helyekkel és horgászati lehetőséggel. A tavak gátjai jól járhatóak és szabadon látogathatóak. Számos védett madárfaj, például récék, vöcskök, gémek, szerkők fontos fészkelőhelye, így természetfotósok számára is kedvelt úti cél.
  • Bánki pihenőcentrum: Az Erdőspuszták természeti arculatához illő épületben 1982-ben nyitott meg a Bánki pihenőcentrum területén az Erdőspusztai Tájház, melynek kiállításaiban a környék élővilágát ismerhetjük meg. A tájház mellett füvészkert, arborátum, tanösvény és játszótér kínál további felfedeznivalót. A 15 hektáros fűvészkert elsősorban fagyűjteményből, lombos, fenyő- és cserjefélékből áll, 1978-as kialakításakor 1200 fenyő, lomb és cserje csemetéjét ültették el. Az arborétumot 1989-ben hozták létre. Védett környezetének köszönhetően nem csak gondosan ápolt változatos növényzettel, hanem gazdag rovar- és madárvilággal, valamint kisebb gerinces állatokkal, emlősökkel, kétéltűekkel is találkozhatunk itt.
  • Fancsikai-templomrom: A Fancsika nevű Árpád-kori falu templomát egy homokdombon találták meg, amelyet az 1920-as években Templomhegy néven ismertek és magánbirtok volt. A területen folytatott ásatások bebizonyították, hogy a falu temploma, temetője és belső telkei a Diószegi úttól délre a nagykiterjedésű homokdombon helyezkedtek el. A történészek szerint a templom már a 12. század közepén állt. Ezt erősítette meg, hogy a már feldúlt sírokból II. Béla (1172-1196) korából származó királyi veretű rézpénz került elő.

Megközelíthetőség:
Debrecenből autóval a 48-as úton Vámospércs felé, majd a fancsikai tavak irányába mutató jelnél jobbra.

Kirándulás a Gúthi-erdőben

A Debrecentől 34 kilométerre fekvő Nyíracsád és a területén található Gúthpuszta korábban a Zsuzsi Erdei Vasút célállomása volt, amikor még fakitermelésre használták az erdőt. Itt, Nyíracsádtól északra terül el az Alföld legnagyobb egybefüggő erdőtömbje, a Gúthi-erdő. Noha jelentős részét már akácra cserélték, a hajdani nyírségi tölgyerdők szép, öreg állományaiból néhány még ma is látható. Ezek az öreg tölgyesek gazdag madárvilágot és sokszínű növényvilágot rejtenek. A természeti értékek mellett egy jelentős kultúrtörténeti emléket, egy Árpád-kori templom vörös téglás romjait is őriz az erdő. A terület vadállományáról is nevezetes, különösen híres párját ritkítóan erős dámvad-populációja. A Gúthi-erdő és templomrom ideális úti cél egy kellemes tavaszi kiránduláshoz.

Érintett látnivaló:

  • Gúthi templomrom: Nyíradony határában, a Gúti erdőben, a 13. században épült meg a Gutkeled nemzetség, Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt román stílusú monostora. Az egykori egyhajós, sekrestyével ellátott templom megmaradt falrészeit keskeny ablaknyílások tagolják. A festői szépségű, ligetes környezetben álló, romjaiban is romantikus hangulatot árasztó Pusztatemplom a kirándulók kedvelt célpontja.

Megközelíthetőség:
Debrecenből autóval a 471-es közúton, vagy távolsági busszal, vonattal Nyíradonyig, majd onnan gyalog vagy kerékpárral tovább Nyíracsád felé.

Kirándulás a zeleméri templomromhoz

A Debrecen és Hajdúböszörmény között található zeleméri templomrom a helyiek egyik kedvelt kirándulóhelye. Nem véletlenül, hiszen a középkori templom maradványa minden év- és napszakban különleges látványt nyújt. A zeleméri templomromhoz egy kényelmes gyalogos vagy kerékpáros túrán juthatunk el.
A zeleméri templom története Szent István király uralkodása idejére vezethető vissza, amikor rendeletbe foglalták, hogy minden tizedik falu építsen egy templomot. Ekkor épülhetett fel az eredeti román stílusú templom. A tatárjárás során a település elnéptelenedett, a középkori templom pedig romba dőlt. A ma is látható templom építése 1310 körül kezdődött. A késő gótikus, egyhajós, fél nyolcszög alakú támpilléres épület szentélye a korábbi templomból maradhatott meg. A török hódítás idején Zelemért kifosztották és felgyújtották, a templom köveit pedig a következő évszázadokban szinte teljesen elhordták. Az eredeti templom körülbelül harminc méter magas templomtornyának mára már csak tizennyolc méternyi csonkja és a templom északi falának egy kis darabja maradt meg, amely 1907 óta műemlék. Az 1930-as évek végén a romokat a romokat feltárták és konzerválták, 2014-ben pedig a templomromot és környékét teljesen felújították. A műemléket fa oszlopokból álló kerítéssel vették körbe, a területet parkosították, pihenőhelyeket és főzőhelyeket alakítottak ki, és felállítottak a domb tövében egy 3 méter magas Szent István szobrot. A templom alatti kunhalom mint helyi jelentőségű természeti érték 1981 óta védett.

Megközelíthetőség:
Debrecen belvárosából 2-es villamossal Doberdó utca végállomásig, majd onnan gyalog tovább a Kartács utcán északra a sárga jelzést követve Józsán át Bodaszőlő felé Zelemérig vagy Debrecen belvárosából kerékpárral a Böszörményi úton Józsáig a kijelölt kerékpárúton, majd Józsán át Bodaszőlő felé haladva Zelemérig.

A túratippeket a Tourinform Debrecen állította össze.

Tourinform_logo

Hírlevél