Megnyitotta idei évadának első kiállítását a Vojtina Bábszínház. A 2022/2023-as évadban a „tér” a hívószava a tárlatoknak, a sorozat pedig az Összeérzések címet viseli. A kiállítás-sorozat első állomásában a Törpék és óriások földjén kalandozhatnak az érdeklődők.
Összeérzések (szinesztézia) – kiállítás-sorozat
„Színek zengése! Fények zúgása!” (Dsida Jenő)
Összeérzések (szinesztézia) az a jelenség, amikor egy érzékszervünkkel észlelt jelenség felidéz egy másik szervvel észlelhető érzést (pl.: a sárga szín meleg, a kék hideg).
Az évadban a tér rejtélyeit kutatjuk. 5 kiállítási egységben a tér ki- és átalakításának szemléletével, a közvetlen alkotás sokféle megtapasztaltatásával foglalkozunk. Arra törekszünk, hogy az alkotótérré alakított kiállítóterem esztétikája inspiráló, kísérletező tevékenységeket, a nézői komfortból való kimozdulást szolgálja. A spontaneitás, az improvizáció, a szürrealizmus kap teret a galériánkban.
Érdekel minket, hogy miképpen hat a tér szerkezete, variábilis átrendezhetősége az alkotás folyamataira, a közös gondolkodásra, a gyermeknézők rögtönzött manualitására, illetve az átalakíthatóság szabadsága milyen módon fokozható a színház zárt, építészeti tereiben.
Tematikánkban a képzelet határtalan tereiben kalandozunk. A több érzék egyidejű együttműködésével kísérletezünk, a látás, a hallás, a tapintás, sőt, a szaglás érzékei számára is ingereket, impulzusokat teremtő felületeket alakítunk ki. Téralkotási kísérleti sorozatunk fontos eleme, hogy olyan organikus térélményeket alakítunk ki, amelyekben az érintkezés, a mozgás, a formálhatóság szinkronban van jelen, illetve a térbe lépők viszonyokat alakíthatnak ki a jelenlévő tárgyakkal, formákkal, képekkel.
A sorozat elemei:
Törpék és óriások földjén (méretek és arányok, kevés és sok)
Szabályos és organikus variációk (szögletek és ívek)
Kimerevített képek (sík és plasztikus)
Fantasztikum terei (valóság és fikció)
Titkok és varázsok (áttetsző és átlátszatlan)
Törpék és óriások földjén – kiállítás
„Minden ember egy szobát hordoz magában.”
FRANZ KAFKA: A nyolc oktávfüzet (Ford. Tandori Dezső) Bp., Cartaphilus, 2000. 7.
A térfogalom számtalan különböző jelentései egyszerre vannak jelen az életünkben: élettér, gondolkodás és fantázia mentális tere, települések általunk megélt tere és az építészet tere (szabályos és szubjektív térélmények), a tudomány geometrikus tere… Beszélünk a fizikai és az érzéki észlelés teréről, sőt a különböző kultúráknak más-más területéről is. Az univerzum végtelen tere a 21. században kiegészül a virtuális, és a kiterjesztett valóság terével, így az ember anyagi tere átalakul a képek és a hangok anyagtalan terével.
Platon a fizikai dolgok helyének tekinti a teret, Moholy-Nagy László szerint a tér érzékeink útján tapasztalt realitás. Gaston Bachelard a gondolkodás, a képzelet és a lélek tereiben kutatva azt állítja, hogy a térnek mindig az emlékek adnak időbeli dimenziót: „A tér ezernyi méhsejtjében tárolja az időt.” … „Az emlékek mozdulatlanok, és annál maradandóbbak, minél inkább térhez kötöttek.”
Az archaikus világmodellben a tér életre kel, lélekkel van felruházva, és a tér és idő együtt működik. A tér nem csak úgy keletkezhet, hogy elválik valamitől, hanem sokkal inkább kibontakozik, kiterjed, belülről kifelé kibontódik.
A mesék tere?
Első állomásunk a törpék és az óriások földjére vezet, ahol jól megférnek egymással méretben nagyon különböző lények. A törpék apró termetűek, leginkább természetfelettiek, akik között vannak barátságosak, jóságosak, gonoszak, veszélyesek, kifürkészhetetlenek, makacsok is. Lakhatnak barlangban, erdőben, hegyoldalak üregeiben. Többek között a föld és az ásványi birodalom őrei is lehetnek ők. Az óriások gigászi méretű emberformájú lények, akik lehetnek védelmezők és ellenségesek is. Általában a természet brutális erőit személyesítik meg, fizikai erejük félelmetes.
A kiállítás látogatható: 2022. szeptember 20-tól október 30-ig.
