Már megszokhattuk, hogy szinte heti rendszerességgel kapjuk a híreket a Debreceni Állatkert háza tájáról az új jövevényekről. Most sincs ez másképp, a napokban a parlagi szamaraknál és a kék pávák csapatában is gyermekáldás volt.
Miután a tavalyi évben összesen három utódot köszönthetett a parlagi szamaraknál, a Debreceni Állatkert az idei nyár első napján újabb csikó születéséről számolhat be. Az életerős és kifogástalan étvágyú kis fehér csődör május 22-én, a biodiverzitás világnapján és egyben a magyar természet napján jött világra, gondozói pedig – hagyományukhoz híven – a születésnapjára eső névnap szerint keresztelték el, így az Atos nevet kapta. Érdekesség, hogy apja az intézmény Laci nevű, tekintélyes korú csődöre, aki egészen 1998 óta él a Nagyerdő fái alatt, a gondos tartásnak és nem utolsósorban kiváló genetikájának köszönhetően pedig a mai napig igen aktív. Bár születése után nem sokkal már lábra is állt, Atos még jó ideig gondoskodó anyja, Szamóca mellett marad, akinek társaságában a látogatók is megtekinthetik a tevék kifutója melletti karámban.
A Debreceni Állatkert alapításától kezdve igyekszik bemutatni nemcsak a nagyvilág megannyi különleges vad állatfaját, hanem azokat a háziasított állatfajtákat is, amelyek városi környezetben nem kevésbé egzotikusnak számítanak; többek között hazánk egyetlen őshonos szamárfajtáját, a parlagi szamarat is. E nyugodt vérmérsékletű, ugyanakkor intelligens és jól tanítható állatokkal nemcsak kifutójukban, hanem a jeles alkalmakkor útjára induló Csacsifogat dolgos szekérhúzóiként is találkozhat majd a nagyközönség.
Az idei tavasz a cívisvárosi intézmény kék pávacsapatában is eseménydúsan telt, miután nem kevesebb, mint négy tojásból kelt ki fióka május 7-én mintegy 28 nap kelést követően. Az egyelőre ismeretlen nemű apróságokat anyjuk neveli a kulisszák mögött, de szépen cseperednek, így a remények szerint a nyár végére már a látogatók előtt is bemutatkozhatnak.
A fácánfélék családjába tartozó kék vagy indiai páva (Pavo cristatus) az indiai szubkontinens és Srí Lanka erdős területein őshonos. A faj ikonikus külső jegye a hímek átlagosan 200 színpompás farokfedő tollból álló uszálya, amelynek kitárásával 2-3 éves koruktól kezdve versengenek a barna-fehér színezetű tojók kegyeiért. Különleges szépsége és a farokfedő tollain található mintázatok, az úgynevezett pávaszemek miatt a hindu vallásban szent állatként tisztelik, emellett csaknem fél évszázada India egyik nemzeti jelképe. Európába Nagy Sándor hódításai nyomán került, mára pedig világszerte elterjedt díszmadár és háziállat.
Bár eredeti élőhelyén a törvény és a helyi kultúrában betöltött szerepe egyaránt védi, állománya pedig egyelőre népes, a húsáért való illegális vadászata folyamatos problémát jelent, így a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján. A Debreceni Állatkertben a kék pávák mellett azok természetes színmutációjával, a fehér pávával is találkozhatnak a látogatók.
