A hagyomány a régi, a stílus új: újra kinyitott Debrecen jelentős ipartörténeti emléke, az 1904-ben épült Tímárház, mely a város valaha volt nemzetközi hírű tímármesterség elemeit gyűjtve, rendszerezve állít emléket a népi kézművesség egyik legsajátosabb válfajának. A Tímárház felújításának célja a város és a régió kézműves hagyományainak megismertetése az itt élő gyerekekkel, fiatalokkal és felnőttekkel, valamint egy regionális szerepű népi kézműves alkotóház létrehozása. A 120 millió forint összegű támogatásból megvalósult pályázatnak köszönhető infrastrukturális beruházás során újabb tereket (látványműhelyek, kézműves utca) alakítottak ki.
A mai Wesselényi lakótelep és környéke összefüggő tímár negyedet alkotott egykor, amelyet a városrendezési tervek felszámoltak. A Nagy Gál István utca 6. szám alatt található Tímárház az 1900-as évek elején épült, egy tímár mesterséggel foglalkozó család lakóépületeként és műhelyeként funkcionált. A II. világháború végéig űzték itt a tímár mesterséget. 1945 után az államosítással önálló iparos tevékenységet már nem folytathattak itt. A bőrművesség a gyárakba szorult. Az akkori városi tanács kulturális osztályának felvetésére Debrecen városa megvásárolta az épületet és a hozzá tartozó műhelysort. A városvezetés alapvető koncepciója az volt, hogy emléket állítson a nagy múltú mesterségnek. Ezért hozták létre az állandó tímártörténeti kiállítást a Déri Múzeum munkatársainak segítségével. Másrészt az épület átalakításával lehetőséget teremtettek arra, hogy a debreceni kézműves mesterek bemutathassák alkotásaikat időszaki kiállítások formájában.
A műhelysor átalakításával országosan is egyedülálló módon látványműhelyeket hoztak létre, ahol a kézműves mestereket munka közben lehet megtekinteni. A látogató nem csak a kiállított tárgyakat, hanem azok elkészítési módját is megismerheti, sőt bekapcsolódhat a munkába. Jelenleg szappanfőző, hímző, fazekas, sajtkészítő, bőrműves, szűrrátétes, nemezkészítő, csipkeverő mester végez itt alkotó tevékenységet.
A Tímárház épülete az egyetlen, amely a letűnt kor emlékét eredeti formájában megőrizte. Mint ilyen, Debrecen „kincses doboza”, hiszen az egyetlen hely Debrecenben, amely koncentrálja a város népi kézművességgel foglalkozó művészeit. Sajátos, ódon cívis kapujával, kellemes zárt belső udvarával, az itt dolgozó mesterek vidámságával egyedi hangulatot teremt.
Az épületben látható állandó tímártörténeti kiállítás méltó emléket állít a nagy múltú tímár mesterségnek. Két további kiállító termük időszaki kiállítások formájában debreceni, hagyományos kézműves mesterségek folytatói számára nyújtanak bemutatkozási lehetőséget egyéni és csoportos formában.
Intézményi egységük székhelye a Debreceni Értéktárnak, mely elsődleges feladata a városban található értékek felkutatása, gyűjtése, rendszerezése, népszerűsítése.
Felnőttképzési tevékenységgel is bővítették repertoárjukat, egy évben két alkalommal szerveznek népi játszóház-vezetői tanfolyamokat, amelyek hasznos, gyakorlati tudnivalókkal látják el a népi kézművesség iránt érdeklődő fiatalokat, felnőtteket.
Jeles napokhoz kötődő játszóházi programokkal az óvodás, iskolás korosztály számára igyekeznek betekintést nyújtani a hagyományos kézműves technikákba.
Nyári alkotótáboraikban nyolcféle kézműves technikát sajátíthatnak el a résztvevők, a Tímárházban dolgozó Népi Iparművészek segítségével.
Kuriózumként jelennek meg a jellegzetes kézműves mesterségeknek helyet adó látványműhelyek, melyek egyrészről munkahelyül szolgálnak, másrészről az itt dolgozó kézművesek élő bemutatóikkal nyűgözik le az idelátogatókat.
A Tímárházban jelenleg alkotók: Lugossy György fazekasmester, Molnár Tiborné hímző Népi Iparművész, Bolya Gergely sajtkészítő, Buka Csabáné csipkeverő Népi Iparművész, Dobány Marian csodalámpa- és díszüvegkészítő, Szentirmainé Szigeti Ibolya viseletkészítő.
Műhelyeikben a látogatók – ajándékba vagy emlékként – a tájegységre jellemző, természetes anyagokból készített, kézzel megmunkált egyedi alkotásokból vásárolhatnak.
