Pacsirtadal. Kamilla és üröm illata. Délibábos szikes puszta. Hajnalban a pókhálókon megcsillanó zúzmara. A hortobágyi Pentezug Magyarország egyik utolsó vadonja, érintetlen és egyedi élőhely, ritka növények, madarak és a veszélyeztett vadlovak otthona. Korbely Attila és Ozogány Kata négy évszakon keresztül követte Pentezug lakóit, és megörökítették a Przewalski-lovak vad világának ritkán látott eseményeit, egyedi hangulatú pillanatait. Képeiken keresztül testközelből láthatjuk a pusztát elborító kamillatengerbe születő vadló csikókat, a fiatal agglegények pajkos játékát, és a háremüket vadul védelmező csődörök vérre menő csatáit. A hajnali párás képeken szinte érezzük a dermesztő hideget, mikor az októberi levegő megtelik a darvak hangjával, és gyöngysorként rakódik ki az ökörnyál szálakra a jég.
A kiállítás egyik különlegessége, hogy a képek egy része nem fényképezőgéppel, hanem 4k RED Digital Cinema kamerával készült, mellyel Attila és Kata természetfilmet forgat a vadlovakról. A RED kamerák felvételi sebessége eléri a 120 kép/másodpercet nagy felbontás mellett, így a képek kimerevített mozgókép kockák, melyek finoman mossák el a dinamikus mozgást. A felvételek fakulást álló, művészeti giclée papíron kerülnek bemutatásra, melynek matt felülete kiemeli az álomszerű, akvarell hangulatú pillanatokat.Sándor István szakmai ismertetőjével kiegészülve a kiállítás bemutatja a Przewalski-ló történetét, kihalástól való megmentését és a fajvédelem szerepét, valamint szó lesz a Debreceni Egyetemen folyó, vadlovak viselkedésének megértését célzó legújabb kutatási irányokról. Művészet, kutatás és természetvédelem, mint három pillér, így fonódik össze a vadlovak megőrzése szolgálatában.
PRZEWALSKI-LOVAK
A Przewalski-ló (Equus ferus przewalskii) az utolsó, napjainkig fennmaradt valódi vadló, soha nem volt háziasítva és belovagolva, a musztánggal és az ausztráliai brumby-val ellentétben, melyek valójában elvadult házilovak. A Przewalski lovak az utolsó vad leszármazottai az őskori barlangrajzokon ábrázolt vadlovaknak, amelyek egykor benépesítették Eurázsia füves pusztáit. Sokáig kihaltnak hitték, míg 1881-ben a Mongol-fennsíkon felfedezték utolsó populációját, de száz évvel később kihalt a vadonból. A teljes kihalástól az állatkertek gondos fajmentő tevékenysége mentette meg, a fogságban megmaradt 12 tisztavérű egyed vált az alapjává egy nemzetközi programnak, melynek eredményeképpen a világállomány jelenleg 2500 körüli, ebből nagyjából 800 egyed él ismét vadon a Mongol-fennsíkon.A programhoz csatlakozó Pentezugi Vadló Rezervátumot 1997-ben alapította a Hortobágyi Nemzeti Park és a Kölni Állatkert, melynek célja a vadlovak fennmaradásán túl természetes viselkedésük kutatása és e ritka élettér ökológiai egyensúlyának visszaállítása. A háromszáz egyedre gyarapodott ménes a világ második legnagyobb állománya. A pentezugi vadlovak több példányát helyezték vissza a vadonba. Természetvédelmi státuszuk jelenleg is veszélyeztetett.
PENTEZUG
Pentezugban átvészelte a történelmi időket a jégkorszak után kialakult végtelen füves puszta. A Hortobágy szívében megbúvó fokozottan védett élőhely egyedisége a ritka, változatlan formában fennmaradt szikes növénytársulásokban rejlik. A táj flóráját legelő patások tartották egyensúlyban évezredekkel ezelőtt, ezért Pentezug kivételes és napjainkra sérülékeny ökoszisztémájának fenntartásáért húsz évvel ezelőtt két eredetileg őshonos, de régen eltűnt fajt telepítettek a területre. A Przewalski lovak és a rekonstruált őstulkok jelenlétének köszönhetően a nádasok megnyíltak, és a mozaikosan váltakozó szikesek, zsombékosok ma védett madaraknak nyújtanak életteret. Egy rezervátum, ahol a veszélyeztetett vadló megmentése és az élőhely természetes fenntartása különleges összhangba kerülhetett.
A kiállítás augusztus 21-ig ingyenesen látható a Kölcsey Központ (Debrecen, Hunyadi u. 1-3.) nyitvatartási idejében, naponta 9.00-19.00 között.
