Egykor világhírűek voltak azok a 115 éves magyar kacsák, amelyek most ismét méltó helyükre kerültek az új Aquaticum Debrecen Strand főbejáratánál.
A szökőkutat díszítő kacsák nem közönséges szobrok, hanem „a magyar szecesszió gyöngyszemei”. A tervezőjük Maróti Géza volt, aki a világ számos pontjára készített épületdíszítést Milánótól Mexikóvárosig (a csodálatos fogadóterű Fisher Building felhőkarcoló Detroitban az USA egyik kiemelet műemléke), de élete végéig Magyarországon élt. Neki köszönhetjük például a Zeneakadémia és a Gresham-palota épületszobrászati alkotásait is.
Az általa tervezett eozinmázas figurákkal díszített kút az 1906-os milánói világkiállítás nagy sikerű magyar pavilonjának éke volt. Aztán megkezdődött a pechsorozat:
- A világkiállítás alatt leégett az egész magyar pavilon, újra kellett építeni az egészet. A megsemmisült kacsákat is pótolták. Mai tudomásunk szerint a kiállítás után négy példányban készült el a kút (nem tudni, melyik járhatott kinn Milánóban), ezek közül egy Pécsre, egy Budapestre, egy Zebegénybe, és egy Debrecenbe került.
- A pesti példányt a Nemzeti Múzeum kertjében állították fel, de már a huszas évek végére erősen megrongálódott. Mivel nem is annyira illett a kertbe, elbontották, elraktározták, aztán nyoma veszett.
- A zebegényi a művész kertjében állt. 1918-ban az itt állomásozó katonák céltáblának használták és szétlőtték (!!!). Alighanem viccesnek találták, hogy kacsára vadászhatnak.
- A pécsi példány a Polgári Kaszinó udvarán állt, egészen a nyolcvanas évekig, amikor is megmenetett darabjait a pécsi Zsolnay múzeum raktárába vitték. 2007-től látható újra a múzeumban, mint az egyik fő attrakció.
- A debreceni az egyetlen megmaradt, ma is szabad téren álló példány, amely többé kevésbé ott van, ahová eredetileg elhelyezték.
Ez a díszkút egészen a közelmúltig kevesek által ismert helyen, a strand belsejében állt, és a többiekhez képest egész jó állapotban volt. Persze ez nem azt jelentette, hogy ne nézett volna ki szomorúan: egy-egy eleme le-le törött, és bár azokat rendre visszaragasztották, nem mutattak azért olyan jól. Az egész terület átépítésével azután ez is új, reprezentatívabb helyet kapott: jelenleg a bejárat után fogadja a látogatókat. Igaz, medence már nincs körülötte, de a virágágyás talán útját állja annak, hogy rácsimpaszkodjanak. Merthogy a Zsolnay Porcelán Manufaktúra munkatársai restaurálták a műalkotást.
A kacsás szökőkutakról további érdekesség itt olvasható: http://hg.hu/cikkek/design/9352-a-magyar-szecesszio-gyongyszeme-a-kacsas-kut
Forrás és fotók: Zubreczki Dávid
