Debrecen múzeumaiban, művészeti galériáiban sorra nyílnak az új kiállítások, melyek mind műfajukban, mind témájukban sokszínű képet mutatnak, így mindenki megtalálhatja köztük a számára érdekeset.
Mi ezeket a kiállításokat ajánljuk a hűvös őszi napokra.
Vikingek a Kárpát-medencében
A Nemija-sisak és köre avagy Magyarország 10-11. századi skandináv és rusz kapcsolatai a régészeti leletek tükrében
Hol: Déri Múzeum
Mikor: 2022. október 28. – 2023. május 7.
A vikingek és Debrecen?
Nem egészen két éve avatta fel Debrecen városa Szent István király szobrát a Dósa nádor téren. A kortárs alkotás a királyt egyik kezében lándzsával, a másikban karddal ábrázolja. Ez utóbbi tárgyról már régóta megállapította a kutatás, hogy egy viking fegyver volt és joggal sorolják az egykori magyar király emlékezetéhez. Debrecen azonban több kincset is rejt e köztéri szobornál, amelyek a magyar történelem korai századaihoz és a vikingekhez kapcsolódnak. E kincsek őrzője pedig a Déri Frigyes nevét őrző múzeum.
Itt maradt meg az egykor Nemijában előkerült korai rusz sisak, amely túlélt világégéseket és rendszerváltásokat, és máig az egyik ritka emléke a középkori északi mesterek ügyességének. A sisakon kívül olyan gazdag lelőhelyek segítették még a korai magyar és skandináv kapcsolatok vizsgálatát, mint a Hajdú-Bihar megyében előkerült püspökladányi, sárrétudvari, hajdúszoboszlói, vagy ártándi 10-11.századi temetők. E lelőhelyek nélkül ma biztosan kevesebbet tudnánk mind a korai magyarságról, mind azok Európán átívelő kapcsolatrendszeréről. A Déri Múzeum azonban nem csak megmenti és őrzi ezeket a pompás kincseket, de betekintést is nyújt azokból az érdeklődők számára.
Jó példa erre ez a most megrendezett kiállítás, ahol országunk számos kiemelkedő gyűjteménye (szám szerint 19 kölcsönző intézmény!) engedte át féltve őrzött kincseit, hogy a Déri Múzeumban együtt lehessenek láthatók vidékünk régiségeivel együtt.
Mindazt, amit mások könyvek segítségével vélnek megismerni, mi saját szemünkkel láthatjuk, elmerülhetünk a tárgyak szépségében, elgondolkozhatunk azon, mi járhatott azok fejében, akik ezeket a míves fegyvereket, eszközöket, ékszereket készítették, viselték és használták.
További részletek: https://www.derimuzeum.hu/kiallitasok.php?id=7
„VISSZATEKINTÉS” – Hondromatidisz Rigasz szobrászművész életmű-kiállítása
Hol: Bényi Galéria, Kölcsey Központ
Mikor: 2022. november 3-24.
„Művészetében hagyománytisztelő, amennyiben a háromezer éves görög plasztikai hagyományokra épít. Ugyanakkor formalátása modern: elképzeléseit, gondolatait, érzelmeit a korszak új vizuális formavilágához igazítja. Figuráiban csak a legfontosabb jegyeket fogalmazza meg, és a naturalista ábrázolásmódtól távol tartja magát. Szobrai valamiféle tartalmi lényeget kifejező állandóságot mutatnak fel. Egy-egy zárt, önálló világ minden munkája, valaminek az összegzése, ami szavakkal nehezen elmondható, belülről sugárzik. Alakjainak méltósága van és szépsége, a szó legnemesebb értelmében.” – Láng Eszter
Részletek: https://www.facebook.com/events/804355807561788
30+ – kísérleti művészetpedagógiai projekt
Három évtized magyar képzőművészete középiskolások szemén keresztül
Hol: MODEM
Mikor: 2022. október 24. – 2023. február 12.
A MODEM 2019-ben indított kísérleti művészetpedagógiai projektje idén októberben a végéhez ér. Ennek záróakkordjaként 2022. október 24. és 2023. február 12. között látható az a tárlat, amelyen a rendszerváltás óta eltelt 30 év magyar kortárs művészeti világát mutatják meg különleges módon. A tárlat kurátorai Don Tamás, Mélyi József és Szabics Ágnes.
A 2019-ben indított projekt célja az volt, hogy elsősorban középiskolásokat ismertesse meg az elmúlt három évtized magyar képzőművészetével. A kurátorok az 1989 és 2020 közötti időszak minden évéből kiválasztottak egy-egy hazai művésztől egy-egy műalkotást, melyekről a korszakkal foglalkozó művészettörténészek és elméleti szakemberek – egy múzeumpedagógusokkal és középiskolai tanárokkal közösen kialakított szempontrendszer figyelembevételével – átfogó elemzéseket írtak. A műveket a MODEM egy-két hónapra kiállította – minden tárlathoz a szövegekre épülő múzeumpedagógiai gyakorlatok tartoztak.
A koronavírus miatt 2020 tavaszától online foglalkozások is kezdődtek, s ezzel a projekt megnyílt az ország más területein élő középiskolások, egyetemisták, sőt felnőttek előtt is. 2020 decemberében az online foglalkozásokkal a MODEM elnyerte a Ludwig Múzeum Arttransfer díját.
A projekt 2022 októberében egy összefoglaló kiállítással zárul, az ehhez készülő kiadvány az elemzéseket, valamint a művekhez készült feladatokat is magába foglalja.
Részletek: https://www.modemart.hu/kiallitas/30
új közvetítések – nemzetközi Y-generációs művészek kiállítása
Hol: MODEM
Mikor: 2022. október 1. – 2023. január 22.
Egy kiállítás megtekintése előtt megnézzük okostelefonunkon az installációs fotókat vagy a művészek munkáit, folytatva és fenntartva a képek, valamint azok tartalmainak szakadatlan körforgását. A műalkotások és a kiállítások reprodukciója a digitális térben messzebbre jut el, mint amire fizikai jelenlétükkel valaha is képesek lennének.
Az internet technológiai fejlődése soha nem látott szintre fokozta a képek közvetítését, melyben egyszerre vagyunk képek és tartalmak mediátorai, fogyasztói és (újra)alkotói. Ebben az új közvetítési eljárásában mi, a nézők, a tartalommegosztók és az alkotók egyszerre válunk befogadóvá és termelővé a képek állandó keringésének folyamatában. Ez a médiatörténeti változás meghatározó nyomot hagyott a kultúránkon, az anyagok merevségét rugalmas kölcsönhatások sorozata váltotta fel, melynek következtében cselekedeteinket a közvetítés új formáiként érthetjük meg.
A kiállítás egy aktuális nemzetközi művészeti trend, az Y-generációs művészek alkotta, földrajzi kötöttségektől független online és kortárs művészeti közösség angol, német, szerb és hazai jelentős képviselőinek munkásságát kívánja felmutatni. Az Y, vagy milleniumi generáció képviselői, akik erőteljesen kötődnek mind az anyagi, mind a virtuális univerzumhoz, szó szerint belenőttek az internet és a közösségi média világába, amely jelentős változásokat idézett elő világérzékelésükben, szemléletükben.
Az interneten és a közösségi médián keresztül történő új közvetítések folyamatának részeként a műalkotások reprodukcióiból content lesz. Kate Eichhorn médiatudós definíciója szerint a content „néha információt közvetít, történetet mesél vagy szórakoztat, de egyiket sem kell tennie ahhoz, hogy hatékonyan terjedjen”. Értelmezésében a tartalom, és így a műalkotások reprodukciója is eltolódott a kulturális termelés anyagi és esztétikai kategóriáitól egy szigorúan piacorientált megközelítés felé, amely gyakran figyelmen kívül hagyja a műalkotások formáját, médiumát és műfaját.
Az a ritka alkalom, hogy egy kiállításon fizikailag találkozhatunk ezekkel a műalkotásokkal, valamint, hogy közelről láthatjuk ezen tárgyak formáját és médiumát, lehetővé teszi a tartalomgyártás körforgásának megtörését. A művészek műalkotásaikon keresztül a kétdimenziós, lapos képernyőről benyomásaikat újra-anyagiasították, kézműves és jól megtervezett műalkotásokká alakították. Változatos műfajokban, döntően analóg technikákkal dolgoznak, ugyanakkor referenciahálójukat az internet esztétikájában, a mindennapi létezésük hátterét jelentő virtuális valóságban keresik. Festményeiket, tárgyaikat és szobraikat aprólékosan megtervezik és megmunkálják mind digitális, mind kézi eszközökkel. Sokan közülük felfedik az alkotás folyamatát műveik felületén, finom, személyes nyomokat hagyva maguk után. Mások az alkotásaikban rejlő hibákkal játszanak, vagy szokatlan párhuzamokat hoznak létre a képek között.
A művészek részletekre fordított figyelme a művek erős és heterogén vizuális profilját eredményezi, ami első pillantásra megnehezíti azok mélyebb rétegeihez való hozzáférést. Ugyanakkor alkotásaikkal mégis túlmutatnak azon, hogy témaválasztásaikkal közvetlenül magára az internetre utaljanak. Megközelítésük rendkívül változatos, Nemes, Dunkelberg, és Freiwald a dekonstrukció modernista tendenciáira, a negatív és pozitív terek közötti kapcsolatra tekintenek vissza, míg Scheer, Batykó, Beck és Birds of Cool a festészet és a tárgykészítés határait feszegetik. Epp és Djodjevic a posztmodernista megközelítésehez kapcsolódnak, egyszerű jelzőket használnak, hogy humoros képeken keresztül meséljenek el egy történetet. Pearce és Fallon olyan tárgyakat hoznak létre, amelyek másképp nem is léteznének, Keresztesi pedig montázsokat készít amik a múlt esztétikai elemeit egyesítik, hogy új jelentést közvetítsenek. Végül Holze közvetlenül foglalkozik azzal, ahogyan a kulturális ipar megpróbálja a klasszikus műalkotásokat contenté alakítani.
A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ új nemzetközi tárlata tizenkét kortárs művész és egy négytagú művészcsoport alkotásain keresztül nyújt betekintést az internetes esztétika sokszínű, személyes felfedezésébe, új képeket és formákat hozva létre, amelyek kilépnek az anyagok merevségéből, további teret adva a valós és a virtuális közvetítéseinek.
Részletek: https://www.modemart.hu/kiallitas/uj-kozvetitesek
Gyógyító ölelés – Mihály-Tóth Mária rajztanár és művészetterapeuta kiállítása
Hol: DEMKI Ifjúsági Ház Debrecen
Mikor: 2022. november 3-30.
Részletek: https://www.facebook.com/events/1645507579177066
Meglelt ecsetvonások – Kecskés Gábor kiállítása
Hol: Nagyerdei Víztorony
Mikor: 2022. november 8-tól
Részletek: https://www.facebook.com/events/1840208386342432
A Debreceni Nemzetközi Művésztelep 2022 kiállítása
Hol: MODEM
Mikor: 2022. november 12. – 2023. január 1.
Mi a művészet ideje? E kérdés köré szerveződött a 2006 óta működő Debreceni Nemzetközi Művésztelep idei programsorozata. A DNM úgy helyezte a hazai és nemzetközi művészek együttműködését és -gondolkodását, a közös(ségi) alkotótevékenységet előtérbe, hogy egyúttal a szélesebb közönség számára is betekintést nyújtott a tematikusan szerveződő szakmai munkába. A kéthetes tábor során a felkért alkotók és az előadók többek közt olyan kérdésekre keresték a válaszokat, mint hogy melyek a művészet lehetséges temporális vonatkozásai, mit jelent a művészet, az alkotófolyamat és a műtárgy időnek való kitettsége, mit tekinthetünk egy-egy artefaktum anyagi értelemben vett élettartamának, vagy hogy az időbeliséggel eleve rendelkező alkotás hogyan képes reflektálni az idő múlására, illetve hogyan az időben is változó befogadói és értelmezői stratégiák a műalkotásokra.
A DNM 2022 tagjai: Csontó Lajos / Horányi Attila / Süli-Zakar Szabolcs / Benczúr Emese / Bilak Krystyna / Birkás Mona / Csörgő Attila / Donka Péter / Farkas Dénes / Koronczi Endre / Ladányi-Tóth Miklós / Tóth Kinga / Várhelyi Judit
Művészeti vezetők: Horányi Attila, Csontó Lajos, Süli-Zakar Szabolcs
Színről színre Petőfi
Hol: Déri Múzeum
A Színről színre Petőfi című múzeumpedagógiai tárlat már miliőjében igyekszik megidézni a költő életének „képzeletbeli színpadát”, ahogy ő fogalmaz Búcsú a színészettől című versében: elzárt Mennyországát.
A Színről színre Petőfi című múzeumpedagógiai tárlat már miliőjében igyekszik megidézni a költő életének „képzeletbeli színpadát”, ahogy ő fogalmaz Búcsú a színészettől című versében: elzárt Mennyországát.
Ezért a kiállítás három szekciója mellett megjelenik az a színpad is, amit Orlai Petrich Soma Petőfi Sándor Debrecenben című híres festménye nyomán rendeztünk be. Ezen enteriőr elemei megérinthetők, sőt, ha egy rövid, játékos nyomozás során szeretnénk ismereteket szerezni a kiállítás segítségével, úgy meg is kell érinteni azokat.
A tárlat három szekciója Petőfi Sándor életének három, igen fontos szerepe köré rendeződik. Megismerhető Petőfi mint színész, mint költő és mint katona.
A kiállításban megjelenített egyik legfontosabb műtárgyat a Déri Múzeum Irodalmi Tára őrzi. Ebben a versében (Dalaim) megfogalmazza költői hitvallását, mely szerint a verseket az ihlet és a képzelet szüli. E kézirat grafológiai vizsgálata nyomán az is megmutatkozik, milyen impulzív ember is volt Petőfi Sándor, ami levelezéseiben is tetten érhető. Ezekből hármat be is válogattunk a kiállításba, melyek jól rávilágítanak a költő személyiségének egyes vonásaira.
Fontos eleme a tárlatnak a Nánássy-színház, melyben Petőfi Sándor is fellépett. E színházat korabeli visszaemlékezések, színikritikák nyomán készítette el Szabó Anna Viola, a Déri Múzeum fotótörténész muzeológusa. S mivel ez egy múzeumpedagógiai tárlat, így a makett szintén megérinthető.
A kiállítás szekciói három kiemelt műtárgy révén három korabeli debreceni helyszínt idéz meg, ahova a múzeumpedagógiai játék el is vezeti a látogatókat, s amelyeknek segítségével így tágítjuk a múzeumi teret, és eljutunk egy rég volt Debrecenbe, Petőfi Debrecenébe.
