Debrecenben számos patinás luxusszálloda működött egykor, ezek közül azonban ma már csak egy, az Aranybika működik. A Piac utca egyik legimpozánsabb épületeként az Aranybika a mai napig Debrecen egyik fő látványossága, nem véletlenül, gyönyörű homlokzata, több évszázadra visszanyúló története, híres tervezői és szállóvendégei minden magyar számára vonzóvá tették. De vajon honnan származik a szálloda neve? És mit is érdemes tudni róla? Íme néhány érdekesség a debreceni Aranybika Szállóról.
Név
A mai szálloda helyén a 16. században Bika János telke és kőháza állt, akinek családja 1536 óta jegyzett debreceni család volt. Az ingatlant 1690-ben vásárolta meg özvegyétől a város, majd 1699-ben itt nyitották meg Debrecen egyik első vendégfogadóját négy vendég- és egy ivószobával. A 18. század végének növekvő vendégforgalma megkövetelte, hogy az épületet bővítsék, így az addig földszintes kőházra 1799-ben felhúztak egy emeletet, ahol már kocsma is működhetett. A híres öklelő bikát ábrázoló cégér 1810-ben került a homlokzatra (utalva az első tulajdonosra), melyet vasból vertek és rézzel vontak be. Így lett Bika János egykori kőházából Aranybika Szálló.
Híres tervezők
Debrecen gazdasági és idegenforgalmi fellendülése miatt a 19. század végén a város vezetése új, nagyobb szállodát tervezett az Aranybika helyére. Az új szállodaépület tervezésével a kor egyik legjelentősebb építészét, Steindl Imrét bízták meg, akinek a nevéhez az Országház is fűződik. Az új egyemeletes, ötvenszobás szálló 1882. augusztus 20-ra készült el. Az Aranybika azonban hiába vonzotta a jómódú és értelmiségi vendégeket, a századforduló első évtizedének növekvő forgalmát nem volt képes kiszolgálni, így az alig három évtizedes létesítményt lebontásra ítélték. Helyére egy budapesti tervezőpáros, Hajós Alfréd és Villányi Lajos tervezett egy új, minden korábbinál nagyobb és impozánsabb épületet, melyet 1915-ben adtak át.
Az 1915-ben megnyitott szecessziós stílusú, ma is látható gyönyörű szállodaépületet tehát nem más tervezte, mint a Magyarország első olimpiai bajnokaként ismert, ám építészmérnökként is legalább annyira tehetséges Hajós Alfréd (lásd alábbi fotók). A 192 szobás grand hotelben számos szolgáltatás várta a vendégeket, többek között kávéház, étterem és fürdő, de helyet kapott benne egy koncertterem és egy filmszínház (a mai Víg Mozi) is. A szállodát 1976-ban egy építészetileg igénytelen új szárnnyal bővítették, amely megjelenésében teljesen elüt a régi szárnytól.
Híres vendégek
Az Aranybikában számos híresség megfordult története során. A második világháború végén, amikor Debrecen másodjára is az ország fővárosává vált, rövid ideig itt szálltak meg az ideiglenes kormány tagjai. Megfordult itt Bartók Béla, aki három ízben adott koncertet a díszteremben (a koncertterem a mai napig az ő nevét viseli), de visszatérő vendége volt Szabó Magda és Móricz Zsigmond is, aki azt mondta, Debrecenbe úgy jön, mintha hazatérne az ősi szülői házhoz. Móricz az 1930-as években sokat tartózkodott Debrecenben. Mindig az Aranybika 218-as szobájában lakott, ahonnan jó kilátása volt a Református Nagytemplomra és a Kossuth térre. Szeretett az ablakból nézelődni, figyelni a város életét, a főteret, a kávéház asztalánál pedig számos műve született. Ilyenkor találkozott a városban jó barátjával és egykori kollégiumi osztálytársával, Medgyessy Ferenccel. A szálloda neves vendégei között volt még Bem tábornok, Deák Ferenc, Vörösmarty Mihály, Széchenyi István, Bruno Kreisky osztrák és Helmut Kohl német kancellár is.
Díszes előcsarnok és Üvegterem
A szállodába belépve már a tágas előcsarnokban feltárul az épület patinája és történelme. Az aula színes üvegablakai a magyar történelem és kulturális élet nagyjait ábrázolják, akik valamilyen formában kötődtek Debrecenhez. A díszes üvegablakok festményein feltűnik többek között Krúdy Gyula, Fazekas Mihály, Móricz Zsigmond, Csokonai Vitéz Mihály, Ady Endre, Munkácsy Mihály, Holló László, Kodály Zoltán és Bartók Béla, az 1848-49-es forradalom nagyjai, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor és Bem tábornok, valamint zenészek, táncosok és régi foglalkozások képviselői, mint a vőfély, a pereces, a gulyás és a mézeskalácsos. Az előcsarnokból balra nyílik a szálloda impozáns étterme, az Üvegterem.
