„Minden kétséget kizáróan a debreceni Déri Múzeum turistamágnese Munkácsy Mihály Trilógiája, de az állandó kiállítás többi szekciója is tartogat hazai eredetű és egzotikus meglepetéseket, nemzetközi mércével mérve is jelentős műtárgyakat” – olvasható a kultura.hu oldalán publikált, Papp Tímea „Degusztációs múzeumi menü” című ajánlójában.
A Déri Múzeum a közkedvelt állandó kiállításai mellett márciusban három időszaki tárlattal is várja az érdeklődőket.
- A kupolateremben és a galériában a kárpát-medencei vikingek életébe kaphatnak bepillantást a látogatók. Ez a mondat egyáltalán nem átverés, ugyanis 750 és 1050 között Skandinávia területéről folyamatosan támadták Európa hozzájuk képest oly távoli területeit is, mint Hispánia vagy épp a Kaszpi-tenger vidéke, utazásaik során Új-Fundlandtól Arábiáig mintegy 37 országba jutottak el. Azt az izgalmas kereskedelmi és politikai kapcsolati hálót, amely a viking kort, a korai magyar és skandináv viszonyokat jellemzi, a hajdú-bihari ásatásokon előkerült leletek, továbbá 19 intézménytől kölcsönzött tárgyak, fegyverek és más használati eszközök segítségével térképezi fel a kiállítás, amelynek középpontjában a Déri Múzeum gyűjteményében található, Nemijában előkerült korai rusz sisak áll.
- A Réunion – Egy sziget anatómiája Franciaország tengeren túli megyéjét mutatja be. A vulkáni sziget az Indiai-óceánban, Madagaszkártól keletre található, ezt utazta be Mező Szilveszter debreceni muzeológus. 2006-ban jelent meg Óceánba pottyant édenkert – Réunion története és földrajza című útikönyve. A Déri Múzeumban látható tárlat egyszerre szubjektív és objektív, a kiállított fotókból és használati tárgyakból a személyes és a földrajztudós kutatói attitűdje egyaránt érezhető. A Nagyerdő élővilágát bemutató állandó tárlatnak izgalmas egyensúlya ez az időszakos kiállítás.
- A Petőfi-emlékévhez egy múzeumpedagógiai tárlat kapcsolódik. Egészen meglepő helyre tették: az állandó kiállítás és a kupolaterem közötti átjáróba. Már ebből is kitűnik, egyáltalán nem klasszikus kiállítás a Színről színre Petőfi, amely Petőfi három nagy civil szerepére, a színészre, a költőre és a katonára utal. És ha már színek: a kalandjátékban a piros, a fehér és a zöld út választható, rajtuk végighaladva pedig nem csupán az a híres debreceni tél vagy Orlai Petrich Soma portréja ismerhető meg – az az enteriőr ihlette egyébként a központi installációt –, de Petőfi Sándor Debrecenhez fűződő komplex viszonya is az említett három szerepből vizsgálva. A relikviák: Prielle Kornélia zsebkendője, a K. J. kisasszony emlékkönyvébe című vers, valamint egy elismervény, amely a költő kardjának kiállításra történő átvételét tanúsítja. „Minden tapintható, ami nincs a falon” – bátorítja az egyéni látogatókat is a teremőr hölgy. Csoportban kétségkívül jóval izgalmasabb és gyorsabb a kódfejtés, de azért egyedül sem rossz ez a kalandjáték. A különböző feladatokból áll össze a betű- és számsor, amellyel az utolsó, kincset rejtő láda nyílik, ezekhez azonban verset kell olvasni, korabeli térképet kell összerakni, lehet kutatni nyomért összegyűrt versek és levelek halmában, utazóládában és ingzsebben.
A Déri Múzeum hétfő és vasárnap kivételével mindennap 9.00 és 16 óra között látogatható.
