Debrecen legidősebb egyházi épülete, a Református Kistemplom szerényen húzódik meg a Piac utca színes kereskedőházai és impozáns palotái között, ám története annál izgalmasabb. Íme 10 érdekesség a helyiek által csak Csonkatemplomnak hívott Református Kistemplomról.
1. Egyes források szerint a Kistemplom azon a helyen áll, ahol a középkorban a Szent Erzsébet kápolnát emelték a debreceni ősök. Ez egyike volt annak a két kápolnának, melyek a mai Nagytemplom helyén uralkodó Szent András templom mellett működtek. A két kápolnát a reformáció szükségtelennek látta és lebontatta.
2. A XVII. században a mai Kistemplom helyén már állt egy istentiszteletre szolgáló épület, melyet a feljegyzések hol „szín”-nek, hol „kistemplom”-nak, hol „újtemplom”-nak neveztek. Ez a templom a feltételezések szerint csupán fából készült, s tornya sem volt, mindössze harangláb állhatott mellette, és valószínűleg eredetileg a céhek elárusító helye lehetett.
3. A Debrecent pusztító császári csapatok több alkalommal is megszentségtelenítették a templomot. 1705-ben és 1706-ban a császári katonák belsejét beszennyezték, szószékét összetörték, a padokat és kerítéseit feltüzelték, keresztelőedényeit elrabolták, majd lovakat kötöttek az épületbe. Rendbe tétele után nem sokkal, 1719-ben tűz pusztított a városban, melynek során a templom megsemmisült. Az új, 1600 férőhelyes kőtemplomot egy debreceni polgár, Báthory Szabó András adományából kezdték építeni.
4. A tűzben odaveszett templom újjáépítése szinte azonnal megkezdődött, 1721-ben már istentiszteletet tartottak benne, bár a munkálatok még évekig tartottak. A torony 1725-ben készült el, ebben az évben húzták fel a zsindellyel fedett toronyba a két új harangot, s helyezték el az óraszerkezetet. Az új torony rézgombját 1726-ban helyezték fel. Ekkor alakították ki a hagyma formájú toronysisakot, amelyre magasra kinyúló, egy méter átmérőjű aranyozott rézcsillagot (betlehemi csillagra utal) tettek.
5. A templom többször vált természeti csapások áldozatává. 1719 után 1727-ben újabb tűzvész pusztította el, majd a helyreállítás után, 1792-ben földrengés rázta meg. Szerencsére ekkor nagyobb baj nem következett be, viszont a következő évtizedekben folyamatosan romló állapotának köszönhetően állandó felújításokat igényelt. Az újabb csapás 1907. április 19-én következett, amikor egy nagy erejű szélvihar letépte a toronysisak bádogjának egy részét. A toronytetőt megjavították, ám később a szél egészében ledöntötte. Az építészek „belenyugodva Isten akaratába”, kupola nélkülivé építették át a tornyot. Azóta hívják a helyiek „csonka” templomnak. A Kistemplom a II. világháborúban is megsérült, a háborút követő évtizedekben több ütemben állították helyre.
7. A XIX. század elején számos probléma jelentkezett a templommal kapcsolatban. Az idők folyamán a templom környéke feltöltődött, a templomhajó sötétnek bizonyult, külseje ütött-kopott lett, kerítése akadályozta az utcai forgalmat. Felmerült a templom átalakítása, sőt, szóba került az öreg épület lebontása és egy teljesen új templom építése is. Az átalakításra olyan neves tervezők adtak be pályázatot, mint Pollack Mihály és Ybl Miklós, valamit Szkalnitzky Antal, a Csokonai Színház tervezője. A felújításra nem gyűlt össze elég pénz, így végül megmaradt a régi épület és a torony, de ezeket új tetővel látták el. A templom külsejét romantikus stílusjegyekkel változtatták meg.
7. A Kistemplom falai közt jelentős egyháztörténeti esemény zajlott le: 1860. január 11-én itt tartotta nevezetes közgyűlését a Tiszántúli Református Egyházkerület, amelyen a magyar protestánsok szabadságát elkobzó császári pátens ellen tiltakoztak, eredményesen.
9. A XIX. századi belső átalakítások során került a templomba özv. Auer Andrásné adománya, a 46 változatú 3 manuálos orgona, amit Kiszely István helybeli orgonamester készített. Az Európa-szerte egyedülálló hangszert 2016-ban kezdték el felújítani, több évtizedes hallgatás után 2018 karácsonyán szólalt meg újra. 2019 októberében orgonaavató ünnepség keretében több neves orgonaművész játszott rajta. Az orgona mellett érdemes megtekinteni a templom rokokó karzatát és a hangvetőkoronával ékes, copf stílusú szószékét.
10. A Kistemplom a Révész téren található, mely nevét a nagyhírű református egyháztörténészéről, Révész Imréről kapta. A XIX. századi templomfelújítás során alakult ki a tér, amikor a templom kerítését lebontották, az északi oldalán lévő telekrészt pedig átadták a tanácsnak az utcatorkolat (Széchenyi utca) szélesítésére. A telekért kapott téglából bazársort építettek a nyugati és déli oldalra azzal a céllal, hogy ezek bevételeiből fogják fedezni a később felépítendő új templom költségeit. Az üzletsor ma is áll.
Fotók forrása: kistemplom.hu, Wikipedia
