A járvány-helyzet miatt sajnos az április 25-re tervezett Szent György-napi Kihajtási Ünnepet nem tartják meg, az állatok kihajtása azonban idén sem marad el a Hortobágyon.
Április hónapot a néphagyomány Szent György havának nevezi, április 24-e pedig sárkányölő Szent György ünnepe. A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét mindig is Szent György napjától, április 24-től számította. Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében, így a Hortobágyon is, az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről, ekkor történt a pásztorok, béresek megfogadása, vagy a juhbemérés is.
A Szent György-napi hagyományok kezdete a római korba nyúlik vissza. A rómaiak e napon ünnepelték Paliliát, amely pásztorünnep volt. Ezen a napon a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat. A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban. E hagyomány továbbélése látható a hazai állattartás szokásaiban is.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft., valamint Hortobágy település önkormányzata minden évben egész napos fesztivállal ünnepli a Szent György-napi kihajtást, melyre idén április 25-én, szombaton került volna sor. A járvány-helyzet miatt sajnos ezúttal elmarad a közösségi ünnep, nem láthatjuk a hortobágyi pásztorokat, csikósokat, ahogy a jószágokat kihajtják a téli szálláshelyekről. Az élet azonban a Hortobágyon sem áll meg, és a kihajtás sem marad el, sőt, az állatok már birtokukba vették a legelőket, a pásztorok pedig teszik a dolgukat, vigyáznak az állatokra és a pusztára, fenntartva a több ezer éves hagyományokat ebben a nehéz helyzetben is.
Fotók: Derencsényi István
