Üdvözlünk Debrecenben!

visitdebrecen

Megújult a Püspöki Hivatal

Kívül-belül megújult a Püspöki Hivatal, melynek felújítását három évvel ezelőtt kezdték el.

2018-ban jött el az a pillanat, amikor már nem lehetett a tető beázásait úgy kezelni, hogy abból ne legyen nagyobb baj, így a Tiszántúli Református Egyházkerület önerőből kezdte el a tetőszerkezet felújítását. Az épület 1888-89-ben épült Fischer Károly építész tervei alapján, az elmúlt több mint száz évben voltak kisebb felújítások, a mostani renoválás során az eredeti terveket vették alapul.

– Két funkciója volt a háznak eredetileg is: a püspök lakhelye, illetve az egyházkerületi püspöki hivatal működési színhelye. A rendszerváltás után úgy megnőttek a feladatok, hogy muszáj volt a hivatalokat elhelyezni. Kiderült, ez a 19. századi polgári ízlést követő épület a családi életre nem alkalmas, már bő tíz éve nem itt lakik a püspök, én sem – mondta Fekete Károly püspök. A megnövekedett hivatali feladatok miatt be kellett vonni olyan tereket a működésbe, amelyek korábban a püspökcsalád életét szolgálták. Ennek következtében számos válaszfalt bontottak ki a felújítás során, tágas, valamint a hivatali életnek megfelelő tereket és irodákat alakítottak ki. Ma már például nem ütközünk ajtóba az emeletre vezető lépcső végén, illetve fürdőszoba sincs az első szinten.

– Az elavult és beázó palatetőt az eredetiek szerint is cseréptetőre cseréltük ki, új gépészeti megoldások születtek. A középfolyosó megnyitása volt az egyik fontos feladat. A belső terek kialakításánál arra törekedtünk, hogy több funkciót töltsön be ez a ház. A földszinten megmaradtak az irodák, egy nagyobb tárgyalót és várószobát alakítottunk ki. A hivatali struktúrában helyet kapott egy főgondnoki szoba, hiszen nálunk kettős elnökség van: a püspök mellett van egy világi vezető is, az egyházkerület főgondnoka, akinek eddig nem volt saját helye – mondta Fekete Károly. A püspök arról is beszélt, a bútorzat kialakításánál törekedtek arra, hogy igazodjon a polgári jelleghez, de a hivatali funkcióknak is eleget tegyen. – Megmaradtak azok a fogadó terek, ahol nemcsak a polgári szépség jelenik meg, hanem olyan átrendezhető tereket alakítottunk ki, melyek fogadások, tárgyalások, kisebb ülések megtartására is alkalmasak. 60-70 fő befogadására képes tárgyalótér jött létre, ahol megvannak az audiovizuális felszerelések is – tudatta.

Az első emeleten egy imaterem is helyet kapott, a könyvtárszobában pedig Fekete Károly egy olyan püspöki könyvtárat kezdett el kialakítani, mely itt maradt a majdani utódainak. Visszakerültek az emeleti részbe a jól ismert festmények, amelyek a püspök- és főgondnokelődöket, valamint a patrónusokat ábrázolják. A teljes körű felújítás egyharmad részben önerőből, kétharmad részben a kormány támogatásával valósult meg összesen 550 millió forintból.

Polgári ízléssel

A munkálatok részleteiről Virányi Zsolt, a Tiszántúli Református Egyházkerület műemléki tanácsosa beszélt. Hangsúlyozta, az egyházkerület célja az volt, hogy az épületnek visszaadja az eredeti funkcióját: csak mint püspöki hivatal működjön szolgálati lakás nélkül. – Az utólag beépített ajtók, válaszfalak, nyílászárók, káddal ellátott vizesblokk csorbították az épület szépségét, eleganciáját, ezt állítottuk most helyre. Az egyházkerületi levéltárban fellelhetők az építéskori alaprajzok, amitől valószínűleg már a megépüléskor is eltérhettek, nem minden válaszfal ott volt, ahol az alaprajzokon. Igyekeztünk minden utólagos válaszfalat kibontani. A műemléki védelem főleg a külső homlokzatok felújításánál volt jelentős: nyílászárók osztásrendszerében, anyagában, színében voltak megkötések, a belső térben pedig a burkolati típusoknál igyekeztünk az eredetihez közel álló parkettákat, sőt, annál jobb minőségű anyagot kiválasztani, hogy újabb száz, vagy még több évig szolgálhassa az épületet – tudatta. Mint mondta, a hűtés-fűtés volt a legnagyobb gépészeti beavatkozás. Nem szerették volna, hogy beltéri egységek csúfítsák el a belső tereket, így a mennyezeten keresztül történik a befúvás, míg a gépészeti berendezéseket a padlástérben helyezték el.

Nagyné Koch Noémi belsőépítész az épület jellegét tiszteletben tartva tervezte a gépészeti megoldásokat. A berendezéseket a polgári ízlésnek megfelelően választották ki. A klasszicista bútorzat mellett az irodákban a 21. századnak megfelelő berendezéseket helyeztek el, azonban a gondos válogatás eredményeként az új és a régi összhangban van.

Forrás: haon.hu
Fotók: Molnár Péter 

Hírlevél