Debrecen gazdag kulturális öröksége, értékei és emlékei méltán emelik a várost a magyar kultúra egyik fellegvárává. A magyar kultúra napja kiváló alkalom, hogy ezeket számba vegyük az irodalomtól a képzőművészetig, a zenétől a színházig.
Debrecen kulturális kincseiből szemezgettünk.
Munkácsy-trilógia
Debrecen kulturális értékei közül az egyik legnépszerűbb, legértékesebb darab kétségkívül a Déri Múzeumban látható Munkácsy-trilógia. A Munkácsy Mihály Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó három hatalmas vászna – Krisztus Pilátus előtt, Ecce homo, Golgota – minden alkalommal elkápráztatják a látogatót. A népszerűség okát Bakó Zsuzsanna művészettörténész a következőképpen fogalmazta meg: „A művek már-már vallásos sugárzásának titka, hogy Munkácsy tapintható közelségbe hozta a Megváltót, s a szemlélő közönséget bevonta a krisztusi szenvedéstörténetbe. Egy olyan modern Krisztus-képet teremtett, amely a modern, egyre kifinomultabb ingereket kereső ember igényeire volt szabva. Egyszerre nyújtott tehát vallásos élményt és szellemi élvezetet. Korunkban, amikor a vizuális művészet technikai lehetőségei erőteljesen kitágultak, még mindig lenyűgöző hatást gyakorolnak a képek a befogadóra.” A grandiózus alkotások megtekintésére különleges lehetőséget kínálnak a bibliai tematikájú és a zenekísérettel egybekötött fényjátékok, melyek új és rendhagyó megközelítésben tárják fel előttünk az alkotások titkait és segítenek értelmezni a látottakat.
A Református Kollégium Nagykönyvtára
Nem véletlenül sorolták a világ legszebb könyvtárai közé a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárát, a látvány ugyanis minden alkalommal lenyűgöző. Az ország legnagyobb egyházi könyvtárában közel egy millió kötete őriznek, köztük számos több tucat kódexet és ősnyomtatványt, valamint számos régi és ritka idegen- és magyar nyelvű könyvet. Bibliagyűjteménye mintegy 250 nyelven őrzi a Szentírás könyveit. A kollégium múzeumának részeként a műemlék Nagykönyvtár a látogatók előtt is nyitva áll, ahol nemcsak a lenyűgöző polcrendszert és a különleges könyvritkaságokat csodálhatjuk meg, de az időszaki kiállításokon többek között a kézműves könyvkötészet rejtelmeiben is elmerülhetünk. A Nagykönyvtárhoz a kollégium többszáz éves falépcsőin juthatunk fel, útközben a kollégiumi diákok életét és a magyar szabadságharc debreceni eseményeit ábrázoló látványos falfestményekben gyönyörködhetünk.
Irodalmi emlékek
A magyar irodalom számos kiemelkedő alakja élt, tanult Debrecenben Csokonaitól Adyig, Petőfitől Szabó Magdáig. Emléküket, örökségüket a város utcái, emlékhelyei és múzeumai egyaránt őrzik. Egy vezetett irodalmi séta során felkereshetjük többek között, hol született Csokonai, hol lakott Petőfi, hol színészkedett Arany János vagy melyik kávéházat látogatta Ady. Életükről, munkásságukról a Debreceni Irodalom Háza, a Szabó Magda Emlékház és a Református Kollégium Múzeuma mesél bővebben. A múzeumi kiállításokban megtekinthető többek között Csokonai fuvolája, Ady Endre leckekönyve, Szabó Magda ruhái és ékszerei, de látható testközelből egy régi iskolaterem és a világ egyik legszebb műemlék könyvtára is. A magyar kultúra napjára két új Kölcsey relikviával gazdagodik a Déri Múzeum is: látható lesz az a biedermeier szekreter és a tolltartó, amiket Kölcsey a himnusz megírásakor szatmárcsekei dolgozószobájában használt A Debrecenhez kötődő irodalmi nagyságok emlékét számos köztéri szobor is őrzi városszerte. A Csokonai Színház homlokzati szobrain és a Medgyessy sétány irodalmi szoborparkjában olyan költők, írók szobrai jönnek velünk szembe, mint Fazekas Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Arany János vagy Tóth Árpád. A belvárosban egy szelfire elcsíphető Szabó Lőrinc, Ady Endre és Szabó Magda szobra is.
Szabó Magda
Debrecen híres szülötte, a Kossuth-díjas Szabó Magda ezer szállal kötődött szülővárosához. Családja történetét, gyermek- és ifjúkora emlékeit számos regényében örökítette meg, melyek a mai napig az olvasók nagy kedvencei. Az egyik legnépszerűbb és legtöbbet fordított magyar író, akinek Az ajtó című regénye 2015-ben felkerült a The New York Times 10-es listájára, regényein keresztül a világ számos pontjára vitte el szülővárosa, Debrecen hírnevét. A 2007-ben elhunyt Szabó Magda tárgyi és szellemi hagyatékát a születése századik évfordulóján nyitott emlékházban ismerhetjük meg a legjobban, de arra is lehetőség nyílik, hogy egy városi túra keretében felfedezzük azokat a helyeket, melyek az ő és a családja életében fontos szerepet játszottak.
Klasszikus és kortárs képzőművészet
A Déri Múzeum Régi Képtárában klasszikus, a 17-19. században készült alkotásokat láthatunk, melyek a barokk festészeti emlékektől a klasszicista műalkotásokon át nemzeti festészetünk kiemelkedő időszakáig, a történeti festészet virágzásáig adnak egy átfogó áttekintést. A kiállított festmények között olyan nagynevű festők alkotásait is megcsodálhatjuk, mint Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Ferenczy Károly és Csók István. A Déri Múzeummal szomszédos MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban és a Kölcsey Központban található Bényi Galériában kortárs művészeti alkotások kerülnek időről időre kiállításra. A MODEM-ben jelenleg két debreceni képzőművész, Fátyol Zoltán és Tamus István alkotásai és különböző művészeti projektek során készült munkák, a Bényi Galériában pedig Bács Emese kortárs festőművész kiállítása látható.
Medgyessy Ferenc szobrai
A 20. századi magyar szobrászat egyik legnagyobb alakja, a kétszeres Kossuth-díjas Medgyessy Ferenc gazdag életművet hagyott az utókorra. Szülővárosában, Debrecenben a róla elnevezett emlékmúzeum őrzi hagyatékát. A múzeumban látható gyűjtemény több száz rajzot, domborművet, plasztikát, szobrot, archív hang- és filmfelvételt őriz, ami azokkal a szabadtéri művekkel válik teljessé, amelyeket a városban tett séta alkalmával testközelből is megtekinthetünk. A több tucat szabadtéri Medgyessy alkotás közül a legtöbbet egy helyen a romantikus hangulatú Déri téren találunk. A Déri Múzeum neobarokk épülete előtti csobogó fölött áll Medgyessy négy allegorikus szobra, melyek a múzeumi tevékenységet szimbolizálják: Régészet, Tudomány, Művészet, Néprajz. A négy szobrot 1937-ben a párizsi világkiállításon is bemutatták, ahol a zsűri Grand Prix-vel díjazta őket, annak jeléül, hogy milyen egyetemes értéket teremtettek a magyar szobrászművészetben.
Színház
A debreceni színjátszás több száz éves múltra tekint vissza. Az ideiglenes színjátszóhelyek után 1865. október 7-én nyitott meg ünnepélyes keretek között a város első kőszínháza. A megnyitóra maga Jókai Mór írt verset, a nyitó előadás Katona József Bánk bán című drámája volt, melynek főszerepét Jókai felesége, Laborfalvi Róza játszotta. A színházban, ami 1915-ben vette fel Csokonai Vitéz Mihály nevét, olyan színésznagyságok koptatták a deszkát, mint Blaha Lujza, Honthy Hanna, Latabár Kálmán, Soós Imre, Mensáros László, Márkus László, Latinovits Zoltán és Hofi Géza. A történelmi színházépület több éves felújítást követően 2023 őszén nyitotta meg újra kapuit. A kívül-belül megújult Csokonai Teátrumban klasszikus darabokat, zenés-táncos előadásokat és kortárs drámát is láthatunk. Rendszeresen műsoron vannak debreceni alkotók művei is, jelenleg Szabó Magda Für Elise és Borbély Szilárd Nincstelenek című darabját nézhetjük meg. A mór és bizánci elemeket tartalmazó, romantikus stílusú színházépület mellett a modern Csokonai Fórum és a Nagyerdő hatalmas tölgyóriásai között található Nagyerdei Szabadtéri Színpad kínál további színházi élményeket. A magyar kultúra napján, 2024. január 22-én – hétfőn – 18 órától a Csokonai Fórum Latinovits Zoltán termében látható A teljesség felé című táncelőadás. 19 órától a Csokonai Teátrum ad helyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kárpátok visszhangja című előadásának. 19:30-tól pedig a Csokonai Fórum Kóti Árpád termében a Nincstelenek című friss előadást játsszák.
Debrecenben a kisebbeket is várják színházi élmények. Az 1975-ben együttesként induló Vojtina Bábszínház 2023-ban ünnepelte hivatásos bábszínházzá válásának 30. évfordulóját. A színháztermi előadások mellett játszószínházi foglalkozásokkal, babusgatóval, családi programokkal és kiállításokkal várják a gyerekeket. A magyar kultúra napja alkalmából 2024. január 21-én – vasárnap – 10 órától Benedek Elek A csudakarc című meséjével emlékeznek a magyar gyermekirodalom vitathatatlanul egyik legnagyobb és máig élő hatású alakjára.
A 100 éves Kodály Fiharmonikusok
A számos művészeti díjjal kitüntetett Kodály Filharmonikusok 1923 óta határozza meg Debrecen komolyzenei életét. A százéves szimfonikus zenekar és az 1955-ben alapított Kodály Kórus hangversenyei havi több alkalommal várják a komolyzenei kedvelőit. Repertoárjukban a klasszikus és kortárs zeneirodalom művei egyaránt megtalálhatók, köztük Mozart és Bartók, Schubert és Rachmaninov művei, melyek minden alkalommal magas színvonalon szólalnak meg az együttes tolmácsolásában. Mind a zenekar, mind a kórus koncertjein rendszeresen találkozhatunk vendégművészekkel is, valamint számos alkalommal színesítik produkcióikat más művészeti ágak. A Kodály Filharmonikusok soron következő koncertjein többek között Mozart, Beethoven, Prokofjev és Gershwin műveit hallhatjuk.
Street art
Debrecen történelmi belvárosában elképesztő mennyiségű kultúrtörténeti nevezetesség és látnivaló jut szinte minden egyes négyzetméterére. A műemléképületek, múzeumok és szobrok mellett a város gazdag kulturális örökségét immár négy látványos falfreskó is őrzi. A hatalmas méretű szabadtéri „vásznak” nemcsak egyszerűen dekorálják a várost, hanem fontos üzenetet is adnak a látogatók számára arról, hogy mi Debrecen. A lenyűgöző alkotások többek között a debreceni könyvnyomtatás, az irodalom, a kézműves hagyományok, a képzőművészet, a kereskedelem és az építészet emlékeit őrzik. A falfestményeket egy kellemes belvárosi street art sétán akár önállóan is felkereshetjük, majd a séta végén a Református Nagytemplom tövében található Aranytölgy Kávézóban beszélhetjük át a látottakat, ahol bónuszként egy ötödik falfestmény vár bennünket.
