Éppen most

Koncz Zsuzsa igazi állócsillag a magyar popzene egén, dalai minden korban aktuálisan a mához szólnak – ráadásul egyáltalán nem elérhetetlen legenda, hiszen koncertjeivel folyamatos és eleven kapcsolatot tart fenn közönségével.

Rekordszámú, az intézmény által képviselt valamennyi tudományterületet bemutató programmal várja négy városban a tudomány iránt érdeklődőket szeptember 24-én, pénteken a Kutatók éjszakáján a Debreceni Egyetem.

A Tudományos Igazgatóság felhívására a természet-, társadalom-, orvos-, műszaki, bölcsész-, agrártudományok, valamint a művészetek tudományterületéről jelezték részvételi szándékukat összesen 154 programmal az augusztus 27-i jelentkezési határidőig a Debreceni Egyetem különböző intézményi egységei, intézetei és tanszékei.

Az Óz, a csodák csodája című musical alkotói vendégeskednek a szeptember 23-i Kulisszákban. A beszélgetőműsor háziasszonya, Ráckevei Anna meghívta a Dorothy-t alakító Zsitva Rékát, akit a három évvel ezelőtt bemutatott Bonnie & Clyde című musicalből ismerhet a debreceni közönség, az Emmy néni és Glinda szerepét játszó Újhelyi Kingát, valamint a Madárijesztőt, a Bádogembert és a Gyáva Oroszlánt alakító Herczeg Tamást, Kránicz Richárdot és Papp Istvánt is. Hogy milyen munkafázisokból épül fel egy nagyszámú szereplőgárdát, énekeseket, táncosokat mozgató produkció, arról Katona Gábor koreográfust is hallhatják majd az érdeklődők.

A Kodály Filharmónia Debrecen 2021. szeptember 21-én nyitja új évadát, melynek első hangversenyén három W-betűs zeneszerző – Wagner, Wolf Péter és Weiner Leó – műve csendül fel. A Tripla W elnevezésű koncert ezúttal is a Kölcsey Központ Nagytermében várja a komolyzene kedvelőit.

Pacsirtadal. Kamilla és üröm illata. Délibábos szikes puszta. Hajnalban a pókhálókon megcsillanó zúzmara. A hortobágyi Pentezug Magyarország egyik utolsó vadonja, érintetlen és egyedi élőhely, ritka növények, madarak és a veszélyeztett vadlovak otthona. Korbely Attila és Ozogány Kata négy évszakon keresztül követte Pentezug lakóit, és megörökítették a Przewalski-lovak vad világának ritkán látott eseményeit, egyedi hangulatú pillanatait. Képeiken keresztül testközelből láthatjuk a pusztát elborító kamillatengerbe születő vadló csikókat, a fiatal agglegények pajkos játékát, és a háremüket vadul védelmező csődörök vérre menő csatáit. A hajnali párás képeken szinte érezzük a dermesztő hideget, mikor az októberi levegő megtelik a darvak hangjával, és gyöngysorként rakódik ki az ökörnyál szálakra a jég.

A kulturális örökség része életünknek, emlékeket idéz fel, meghatározza mindennapi hangulatunkat, magában foglalja az összetartozásunkat. A Kulturális Örökség Napjain tízezrek kerekednek fel, hogy meglátogassák a bennünket körülvevő történeti épületeket és kerteket, vagy részt vegyenek egy-egy, a műemléki értékeket bemutató sétán, élvezzék a helyszíneken szervezett programok kulturális sokszínűségét. Ezen a hétvégén – szeptember 18-19-én, szombaton és vasárnap – olyan történeti épületeket nyitnak meg, amelyek általában el vannak zárva a nyilvánosság elől. Olyan emberek mutatják be ilyenkor a rájuk bízott értékeket, akik nem csak szeretik őket, de ismerik szépségüket, múltjukat, jelenüket és fontos számukra a megőrzésük.

A Kulturális Örökség Napjai országos eseménysorozathoz Debrecen is számos tematikus sétával, épületbejárással csatlakozik.

Ma nyitja a kapuit a 10. Zamat Fesztivál. A város közkedvelt őszi rendezvénye idén szintet lép és a korábbi helyszínen ugyan, de sokkal nagyobb – a városban eddig soha nem látott- méretű rendezvénysátorral, fedett területen várja a látogatókat. 

Újabb mozgalmas hétvégére készül a Zsuzsi Erdei Vasút: szeptember 18-án, szombaton az Autómentes Nap alkalmából a Kisvasútra fel! címmel egy játékos, interaktív családi napra várják az érdeklődőket Hármashegyaljára, míg szeptember 19-én, vasárnap a Kulturális Örökség Napjai programsorozathoz kapcsolódva szerveznek helytörténeti sétát és kiállítást.

Debrecen és térsége a harmadik legkedveltebb úti célt volt a turisták körében idén nyáron. A járványügyi adatok javulása, az ország újranyitása és a turizmus újraindulása után a hagyományos debreceni nagyrendezvények és fesztiválok, valamint a városi kulturális intézmények és turisztikai attrakciók eseményei kínáltak tartalmas kikapcsolódási lehetőséget a turistáknak, 2021 nyarán.

Debrecen Megyei Jogú Város idén is csatlakozott az Európai Mobilitási Hét és a Nemzetközi Autómentes Nap felhíváshoz. Debrecen, az idén új helyszínen, a Piac utca Kossuth és Szent Anna utca közötti szakaszán szervezi meg az eseményt.  Ezt az utat 2021. szeptember 18-án, a rendezvény idejére lezárják. A szervezők színes programokkal várják az érdeklődőket.

A Nagytemplom Kálvin János Galériája évente jellemzően 3-4 időszaki kiállítás otthonául szokott szolgálni. Az elmúlt években kerámiákat, festményeket, fafaragásokat és bélyegeket is láthattak már az érdeklődők a karzati kiállítótérben. 2021-ben mostanáig nem hirdettek új időszaki tárlatot, hiszen a tavaly októberben megnyitott kerámiakiállítást novembertől májusig nem láthatta a közönség.

Két új desztinációt kínál és három korábbi járatot indít újra a Wizz Air a Debreceni Nemzetközi Repülőtérről – jelentették be a kormány, a cívisváros és a légitársaság képviselői sajtótájékoztatón szeptember 9-én, csütörtökön Debrecenben.

Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára az eseményt követően újságírói kérdésre elmondta, a járatok indítását segítette 300 millió forinttal az állam, a légi fuvarozók tevékenységének megsegítésére meghirdetett járatfejlesztési pályázaton a debreceni repülőtér ekkora összeget nyert el erre a célra.

A Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület immár tizenegyedik alkalommal rendezi meg a Népi Kézműves Fesztivált, melyet idén szeptember 17-18-án, pénteken és szombaton tartanak a Csapó utcai sétálóövezetben.

A fesztivál programját a népi kézműves mesterségek és termékek bemutatója és vására mellett népzenei és néptáncműsorok és kézműves foglalkozások színesítik.

Szeptember 14-én emlékezünk meg a Debrecenben született, itt felnőtté váló és szülővárosához mindig hű nagy költő, Térey János születésének évfordulójáról. A kortárs magyar irodalom egyik legtehetségesebb és legtermékenyebb írásművésze átformálta a költészet nyelvét, felújította a verses regény és a zenedráma műfaját, új értelmet adott a pátosznak és az elégiának, a szatírának és a társalgási drámának, a disztópiának és a memoárnak. Olvasói, az irodalom ínyencei tudják, hogy milyen megragadó erejűvé, milyen intenzitásúvá formálta a műveit. S mindezt lenyűgöző műveltséggel és rendkívüli nyelvi fantáziával tette. Olyan újító volt, aki messzemenőleg tisztelte a hagyományt, így szülővárosának épített és szellemi örökségét is. A legnagyobb debreceniek nyomdokain járva a „maradandóságot” az értékek megújító megőrzéseként fogta fel.