Éppen most

Hatvan évvel ezelőtt, 1960. május 1-én nyitotta meg kapuit a Debreceni Vidámpark. A születésnap alkalmából a FÓRUM Debrecen bevásárlóközpontban nyílt interaktív kiállítás, amelyben a vendégek legszebb emlékeiből is szemezgetve mutatják be a Vidámpark hat évtizedes múltját több közönségkedvenc játékelem aktív szereplésével. Több játék is megjelenik a kiállításon az elvarázsolt kastély tükörszobájától az icaros pro 21. századi VR-vonaláig, de megelevenedik a panoptikumból Toldi és kora, illetve az egykori névadó, Lúdas Matyi is.

Mi mással is védekezhetnénk a hűvösre forduló őszi idő ellen, mint testet-lelket melengető kulturális programokkal. Az új színházi évaddal párhuzamosan a Kodály Filharmonikusok Debrecen és a Kodály Kórus Debrecen is megkezdi hamarosan az új koncertszezont, a tőlük megszokott magas színvonalú és sztárvendégeket felsorakoztató hangversenyekkel. A zeneirodalom legnagyobb zeneszerzőinek – köztük Verdi, Beethoven, Mendelssohn és Wagner – műveit olyan népszerű művészek szólaltatják meg, mint Bogányi Gergely zongoraművész és Rost Andrea operaénekes.

A Kodály Filharmonikusok a 2020/2021-es évadban elindítják az online közvetített hangversenyek sorozatát is. Idén hat olyan hangverseny lesz, melyet otthonuk kényelméből, élőben követhetnek a nézők 1000 forintos online jegy megvásárlásával. A Fotelkoncert-sorozat fellépői között olyan komolyzenei sztárok szerepelnek, mint Bogányi Gergely és Ránki Dezső Kossuth-díjas zongoraművészek, vagy Bodor János hegedűművész és a Savaria Barokk Zenekar. A Kodály Filharmonikusokat és a Kodály Kórust a koncerteken Somogyi-Tóth Dániel, Kollár Imre és Káli Gábor karmesterek, valamint Kocsis-Holper Zoltán karnagy vezénylik.

Természetesen idén sem maradhat el október 1-én a Zene Világnapja, melyet Debrecenben Verdi Rigolettójának koncertszerű előadásával ünneplünk.

A Kulturális Örökség Napjai az Európai Örökség Napok (European Heritage Days) magyarországi eseménysorozata, amelyet immár ötven országban rendeznek meg évről évre. Magyarországon is több száz érdekes műemléket tekinthetnek meg az érdeklődők, akik egy-egy izgalmas programon vagy tematikus sétán is részt vehetnek.

Debrecenben ezúttal is több érdekes tematikus sétán ismerkedhetünk meg Debrecen kulturális és épített örökségével, melyek során többek között a cívisek világa, Kölcsey és Csokonai debreceni élményei, Szabó Magda kedvenc helyei és Nagyerdei villák tárják fel „titkaikat” helytörténészek és helytörténeti kutatók segítségével.

A programok látogatása ingyenes, ám előzetes regisztrációhoz kötött. Szájmaszk használata javasolt.

A Debreceni Nagyerdő meghatározó fontosságú a cívis város minden lakója számára. A település tüdeje, a kikapcsolódás, a pihenés, a sportolás helyszíne, történelmi identitásának alapvető alkotó eleme. A nemzeti kultúránkban a Nagyerdő éppúgy kiemelkedő érték, debreceni ikon, mint a Református Nagytemplom vagy a Kálvinista Róma elnevezés.

A Debreceni Nagyerdőt 81 évvel ezelőtt, 1939. október 10-én nyilvánították védetté, az országban elsőként, a magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be.

Idén immár 24-ik alkalommal rendezik meg a Hortobágy egyik leglátványosabb hagyományőrző rendezvényét, az Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozót. A szeptember 19-én megrendezésre kerülő esemény célja, hogy bemutassa a ridegtartásban élő szürkemarhát vigyázó gulyások körében még ma is élő hagyományokat, mesterségük fogásait. Az ország számos pontjáról érkező gulyások és az utánpótlást képviselő bojtárok egymással versengve bizonyíthatják mesterségbeli tudásukat. A főbb versenyszámok – melyek a pásztorok mindennapi munkáihoz kapcsolódnak – a vízhúzás gémeskútból, az állatszámlálás, mely során hídon áthaladó állatok létszámát kell minél pontosabban megbecsülni, a kifogás, pányvadobás, fülszám olvasás, karikás ostor használat és gulyásbot dobás, de a versenybírák nézik a felszerelés és a ruházat milyenségét is.

Mielőtt beköszöntenének a hideg hónapok, a nyár utolsó sugaraiba kapaszkodva az Apolló moziban egy fantasztikus hangulatú filméjszakával emlékezünk meg a nyár filmjeiről! Összesen 14 filmalkotást tekinthettek meg a filméjszaka alatt mozink 3 termében!

A cívisváros múltját a belváros ikonikus épületei, múzeumai és emlékhelyei által alaposan megismerhetjük. Azonban arra is van lehetőségünk, hogy egy alternatív séta keretében a cívisek örökségét, a mindennapi életük megmaradt lenyomatait közvetlen módon, eredeti állapotukban felfedezzük. A debreceni cívisség aranykorát a XVI-XVII. században élte, a XIX. század polgárosodó társadalmában már nem találta a helyét, majd a XX. század első felében végleg eltűnt, átalakult. A házaikból viszont még mai napig maradtak, egy-egy udvarra betekintve a századfordulóra, vagy még korábbra utazhatunk vissza az időben. A legszebb, legérdekesebb cívisházakat Harangi Attila építész útmutatásával és Löki Viktor fotóin mutatjuk most meg nektek.

A hagyomány a régi, a stílus új: újra kinyitott Debrecen jelentős ipartörténeti emléke, az 1904-ben épült Tímárház, mely a város valaha volt nemzetközi hírű tímármesterség elemeit gyűjtve, rendszerezve állít emléket a népi kézművesség egyik legsajátosabb válfajának. A Tímárház felújításának célja a város és a régió kézműves hagyományainak megismertetése az itt élő gyerekekkel, fiatalokkal és felnőttekkel, valamint egy regionális szerepű népi kézműves alkotóház létrehozása. A 120 millió forint összegű támogatásból megvalósult pályázatnak köszönhető infrastrukturális beruházás során újabb tereket (látványműhelyek, kézműves utca) alakítottak ki.

Hogyan lesz zenekar néhány floppy meghajtóból? Hány másodperc alatt tudja kirakni a Rubik-kockát egy robot? Hány fok van a világűrben, és hogyan viselkednek ott, az extrém hidegben a különböző anyagok? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak mindazok, akik 2020. szeptember 10-én és 11-én ellátogatnak a Tudomány vásárra.

Térey János, a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotója 2020. szeptember 14-én ünnepelné ötvenedik születésnapját. Tragikusan fiatalon bekövetkezett halála miatt ez a nap a rá való emlékezésé. Emlékiratának debreceni bemutatójával, szülőházánál emléktáblaavatással, valamint verses esttel hívjuk fel a figyelmet roppant életművére, különleges alkotói pályájának jelentőségére.

Az emlékezéshez egy többnapos városi rendezvénysorozat is kapcsolódik: az Ünnepi Könyvhét hagyományait ezúttal a Dósa nádor téren elevenítjük fel egy újabb helyszínnel gazdagítva a könyvhét debreceni történetét. A kortárs irodalom, a könyvkiadás ünnepén ezúttal is írók és olvasók találkozásán, a könyves kultúra népszerűsítésén lesz a hangsúly: a “díszvendég” ezúttal a névadó Térey János lesz.

1538 óta áll a mostani helyén a Debreceni Református Kollégium. Ez idő alatt arany betűkkel írta be nevét a magyar és az egyetemes művelődés történetébe. Padjait számos később híressé vált író, költő, tudós és közéleti személyiség koptatta. Két alkalommal is sorsfordító történelmi események helyszíne volt, melynek köszönhetően a Nemzeti Emlékhelyek között tartják számon. A Kollégium épülete a maga puritán egyszerűségében is számos érdekességet rejt, múzeumát érdemes felkeresni, ha szeretnénk többet megtudni, hogyan és miért vált az “Ország Iskolájává”, milyen hírességek tanultak falai között és milyen hatással volt és van a mai napig Debrecen életére.

Mutatunk 10 + 1 érdekességet, ami talán meghozza a kedveteket a kollégiumi látogatáshoz.

Az emlékezés kiismerhetetlen rendszerében a tájak csomópontok. Olyan helyek, ahol több út vagy vonal találkozik. Piti Marcell és Váczi Lilla alföldi születésű, fiatal művészek, akiket a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója és a szülőhelyükhöz fűződő szoros és aktív alkotói viszony hozott egy kiállítótérbe. A környezet, amiben felnőttek alapjaiban tér el a mostanitól, így az otthon emléke élesen határolódik el a jelentől. Munkáik a generációkon keresztül öröklődő gesztusokat és ezzel párhuzamosan a természethez való viszonyulásukat
vizsgálják.