Éppen most

Május utolsó hétvégéjén – amely idén pünkösdhétfővel háromnapossá egészül ki – a gyermekeké lesz a főszerep. Városszerte izgalmas programok, mesés élmények várják a kicsiket és nagyokat.

Debrecen kulturális életében jelentős helyet foglal el az 1920. június 4. és 1930. május 25. közötti időszak. Akkor, amikor az ország egésze a trianoni döntés által okozott veszteség bénultságában éli mindennapjait, Debrecenben a város arculatát évszázadokra meghatározó két, oktatási és művelődési intézmény kezdte meg működését: a Tisza István Tudományegyetem és a Déri Múzeum.

A hagyományos nyári nagyrendezvényeket ugyan nem tartják meg, de idén sem maradunk kulturális élmények nélkül Debrecenben, lesz virágkarnevál és június 4-től indul a „Lépésről lépésre” elnevezésű programsorozat, melynek keretében egész nyáron sok kisebb esemény fogja színesíteni Debrecen életét.

Hatvan évvel ezelőtt, 1960. május elsején nyitotta meg kapuit először az akkori nevén Lúdas Matyi Vidámpark, amely társadalmi munkával épült meg a vele összevont Állatkerttel együtt.

A kormány április 30-i bejelentése után, miszerint 500 főnél nagyobb létszámú rendezvényeket augusztus 15-ig nem lehet tartani, eldőlt, hogy az idei évben nem lesz Campus Fesztivál. A rajongóknak nem kell azonban csüggedniük, a szervező csapat már napok óta dolgozik egy olyan alternatíván, hogy a nyár végén nagyszabású rendezvénysorozattal pótolja a júliusi fesztivált.

A járvány-helyzet miatt sajnos az április 25-re tervezett Szent György-napi Kihajtási Ünnepet nem tartják meg, az állatok kihajtása azonban idén sem marad el a Hortobágyon.

Április hónapot a néphagyomány Szent György havának nevezi, április 24-e pedig sárkányölő Szent György ünnepe. A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét mindig is Szent György napjától, április 24-től számította. Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében, így a Hortobágyon is, az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről, ekkor történt a pásztorok, béresek megfogadása, vagy a juhbemérés is.

Az ideiglenes bezárás ellenére sem állt meg az élet a Debreceni Állatkertben, folyamatosan érkeznek a hírek az új jövevényekről.

Járvány ide, vagy oda, a természet él és virul! Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Debrecen utcái, terei virágba borultak.

Debrecen elmúlt bő száz évének története ismerhető meg a Méliusz Juhász Péter Könyvtár helytörténeti kiállításain, melyek a rendkívüli járványhelyzet miatt virtuálisan, a könyvtár honlapján tekinthetők meg.

A Méliusz Könyvtár a TOP-6.9.2 Helyi közösségfejlesztés Debrecen 1/2/3 városrészen pályázat keretén belül helytörténeti kiállításokat szervez debreceni városrészekben. A pályázat célja a helyi identitás erősítése, a városrészben működő közösségek létrejöttének segítése, működésük támogatása. A kiállítások anyagát a helytörténeti gyűjtemény dokumentumtárából és a lakosok által felajánlott fotókból válogatják, céljuk, hogy a közösségi gyűjtéssel egyre több lakost aktivizáljanak és vonjanak be a saját városrészének közösségi életébe.

Debrecen belvárosában minden négyzetméterre jut valami kultúrtörténeti érdekesség. Ha szeretnéd megismerni a várost, érdemes nyitott szemmel járnod és a jól ismert nevezetességeken túl felfedezni a cívisváros rejtett értékeit. Mi most Debrecen legszebb kapuit gyűjtöttük össze nektek Harangi Attila építész és Löki Viktor fotós segítségével!

Figyelemmel a koronavírus okozta fertőzés (COVID-19) terjedésére, kérjük, hogy magyarországi látogatásuk során az alábbiakra kiemelt figyelmet fordítsanak, illetve szíveskedjenek az alábbiak szerint eljárni.

Ma már országszerte is gyakorlatilag egymást érik az igényes helyek (és nem csak a Balaton partján!), amiket egyre többször fémjeleznek igazi sztárséfek, és ahol professzionális szinten, európai színvonalon szolgálják ki a vendégeket.

A legtöbben még mindig a budapesti éttermeket célozzák meg, ha ki akarnak próbálni egy-egy gasztronómiai különlegességet, de ma már egyre több vidéki városban van olyan vendéglő, bisztró vagy épp cukrászda, aminek a menüsora rengeteg különlegességet tartogat. A hagyományos ételek mellett minden régió kiemelt figyelmet fordít a helyi ételek bemutatására is, követve a szezonalitást és kiaknázva a környékbeli termelők által biztosított lehetőségeket.

Idén nyáron már lubickolhatunk az Aquaticum Strandfürdőben a Nagyerdő hűs fáinak környezetében. Az egyedülálló szolgáltatásokkal megnyíló vizes élménypark kreatív építészeti megoldásaival, extrém élményterületeivel, a különböző funkciók remek integrálásával, valamint az erdő irányába tájolt, kihagyhatatlan csendes zónájávál hamar a debreceniek és turisták kedvenc kikapcsolási helyszínévé válhat.

Debrecen és környéke számtalan érdekes látnivalót, izgalmas élményt kínál, így felfedezésére mindenképpen több napot kell szánni. Az alábbi programjavaslat szerint mindenki saját igényeinek, idejének függvényében tervezheti meg debreceni tartózkodását, akár egy napra is.

Nem láttad Debrecent, ha nem jártál a Református Nagytemplom tornyában, nem próbáltad felemelni a Debreceni Református Kollégiumban a gerundiumot. Látnod kell a református vallás jelképévé vált Líciumfát és a „kálvinista Róma” katolikus püspöki székhelyét is, a Szent Anna Székesegyházat!