Éppen most

A Természettár Botanica Historica kiállítását látja vendégül a Déri Múzeum szeptember 29. és november 11. között a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében.

Az Agóra Tudományos Élményközpont idén is teret biztosít azoknak a fiatal kutatóknak és tanáraiknak, akik szívesen bemutatják a nagyközönségnek saját fejlesztéseiket, egyedi kísérleteiket, tudományterületük érdekességeit, népszerűsítve a természettudományokat. A Rendhagyó Kutatók Éjszakáján minden érdeklődő találkozhat a szabadtéri standokon bemutatott találmányokkal, emellett az Agóra munkatársai különböző ismeretterjesztő programokkal is készülnek.

A látogatók az Agóra hídján végigsétálva megismerhetik az élményközpont Naprendszermodelljét, majd részt vehetnek egy látványos kísérleti bemutatón. Bebarangolhatják a Botanikus kertet, napnyugta után pedig távcsövön keresztül kémlelhetik a csillagokat.

A programok ingyenesen látogathatók, viszont regisztrációhoz kötöttek. A jelentkezéseket korlátozott számban tudjuk fogadni.

A hűvös őszi idő beköszöntével újra elérkezett a szaunázás ideje. Jó tudni, hogy a szaunázás nemcsak kellemes wellness-program, de kedvező egészségügyi hatásai is vannak: erősíti az immunrendszert, méregtelenít, szépíti a bőrt, megtornáztatja az ereket, izomlazító hatása pedig felér egy jó masszázzsal. Az egészségtudatos ember számára a szaunázás kiváló lehetőséget biztosít a stressz csökkentésére, a relaxálásra, valamint a szellemi és testi frissesség újjáélesztésére.

Az Aquaticum Szaunavilág mindehhez ideális körülményeket biztosít. A több száz négyzetméter alapterületű létesítményben többféle szauna található, van benne két elkülönített pihenőszoba és egy pihenőkert, a pihenőterekben pedig nyugágyak, hangulatvilágítás és halk relaxációs zene, melyek segítik kellemesebbé tenni a vendégek pihenését és kikapcsolódását.

Az ősz egyik nagyon látványos eseménye a természetben a madárvonuláshoz kötődik. A Hortobágyon szeptember elejétől egyre növekvő számban érkeznek hozzánk északi költőterületükről a nemzeti park címermadaraként is ismert darvak, melyek telelőterületükre tartva kisebb-rövidebb időt tartózkodnak a biztonságot és bőséges táplálékot jelentő Hortobágyi Nemzeti Parkban.

Az idei évben 38 fát neveztek az Év Fája versenybe az ország különböző pontjairól. A zsűri 10 fát juttatott a döntőbe, köztük a debreceni Déri téren álló 120-130 éves kocsányos tölgyet. Hogy melyik lesz a 2020-as Év Fája és indulhat jövő februárban az Európai Év Fája versenyen, az a te szavazatodon is múlik.

Hatvan évvel ezelőtt, 1960. május 1-én nyitotta meg kapuit a Debreceni Vidámpark. A születésnap alkalmából a FÓRUM Debrecen bevásárlóközpontban nyílt interaktív kiállítás, amelyben a vendégek legszebb emlékeiből is szemezgetve mutatják be a Vidámpark hat évtizedes múltját több közönségkedvenc játékelem aktív szereplésével. Több játék is megjelenik a kiállításon az elvarázsolt kastély tükörszobájától az icaros pro 21. századi VR-vonaláig, de megelevenedik a panoptikumból Toldi és kora, illetve az egykori névadó, Lúdas Matyi is.

Mi mással is védekezhetnénk a hűvösre forduló őszi idő ellen, mint testet-lelket melengető kulturális programokkal. Az új színházi évaddal párhuzamosan a Kodály Filharmonikusok Debrecen és a Kodály Kórus Debrecen is megkezdi hamarosan az új koncertszezont, a tőlük megszokott magas színvonalú és sztárvendégeket felsorakoztató hangversenyekkel. A zeneirodalom legnagyobb zeneszerzőinek – köztük Verdi, Beethoven, Mendelssohn és Wagner – műveit olyan népszerű művészek szólaltatják meg, mint Bogányi Gergely zongoraművész és Rost Andrea operaénekes.

A Kodály Filharmonikusok a 2020/2021-es évadban elindítják az online közvetített hangversenyek sorozatát is. Idén hat olyan hangverseny lesz, melyet otthonuk kényelméből, élőben követhetnek a nézők 1000 forintos online jegy megvásárlásával. A Fotelkoncert-sorozat fellépői között olyan komolyzenei sztárok szerepelnek, mint Bogányi Gergely és Ránki Dezső Kossuth-díjas zongoraművészek, vagy Bodor János hegedűművész és a Savaria Barokk Zenekar. A Kodály Filharmonikusokat és a Kodály Kórust a koncerteken Somogyi-Tóth Dániel, Kollár Imre és Káli Gábor karmesterek, valamint Kocsis-Holper Zoltán karnagy vezénylik.

Természetesen idén sem maradhat el október 1-én a Zene Világnapja, melyet Debrecenben Verdi Rigolettójának koncertszerű előadásával ünneplünk.

A Kulturális Örökség Napjai az Európai Örökség Napok (European Heritage Days) magyarországi eseménysorozata, amelyet immár ötven országban rendeznek meg évről évre. Magyarországon is több száz érdekes műemléket tekinthetnek meg az érdeklődők, akik egy-egy izgalmas programon vagy tematikus sétán is részt vehetnek.

Debrecenben ezúttal is több érdekes tematikus sétán ismerkedhetünk meg Debrecen kulturális és épített örökségével, melyek során többek között a cívisek világa, Kölcsey és Csokonai debreceni élményei, Szabó Magda kedvenc helyei és Nagyerdei villák tárják fel „titkaikat” helytörténészek és helytörténeti kutatók segítségével.

A programok látogatása ingyenes, ám előzetes regisztrációhoz kötött. Szájmaszk használata javasolt.

A Debreceni Nagyerdő meghatározó fontosságú a cívis város minden lakója számára. A település tüdeje, a kikapcsolódás, a pihenés, a sportolás helyszíne, történelmi identitásának alapvető alkotó eleme. A nemzeti kultúránkban a Nagyerdő éppúgy kiemelkedő érték, debreceni ikon, mint a Református Nagytemplom vagy a Kálvinista Róma elnevezés.

A Debreceni Nagyerdőt 81 évvel ezelőtt, 1939. október 10-én nyilvánították védetté, az országban elsőként, a magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be.

Idén immár 24-ik alkalommal rendezik meg a Hortobágy egyik leglátványosabb hagyományőrző rendezvényét, az Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozót. A szeptember 19-én megrendezésre kerülő esemény célja, hogy bemutassa a ridegtartásban élő szürkemarhát vigyázó gulyások körében még ma is élő hagyományokat, mesterségük fogásait. Az ország számos pontjáról érkező gulyások és az utánpótlást képviselő bojtárok egymással versengve bizonyíthatják mesterségbeli tudásukat. A főbb versenyszámok – melyek a pásztorok mindennapi munkáihoz kapcsolódnak – a vízhúzás gémeskútból, az állatszámlálás, mely során hídon áthaladó állatok létszámát kell minél pontosabban megbecsülni, a kifogás, pányvadobás, fülszám olvasás, karikás ostor használat és gulyásbot dobás, de a versenybírák nézik a felszerelés és a ruházat milyenségét is.

Mielőtt beköszöntenének a hideg hónapok, a nyár utolsó sugaraiba kapaszkodva az Apolló moziban egy fantasztikus hangulatú filméjszakával emlékezünk meg a nyár filmjeiről! Összesen 14 filmalkotást tekinthettek meg a filméjszaka alatt mozink 3 termében!

A cívisváros múltját a belváros ikonikus épületei, múzeumai és emlékhelyei által alaposan megismerhetjük. Azonban arra is van lehetőségünk, hogy egy alternatív séta keretében a cívisek örökségét, a mindennapi életük megmaradt lenyomatait közvetlen módon, eredeti állapotukban felfedezzük. A debreceni cívisség aranykorát a XVI-XVII. században élte, a XIX. század polgárosodó társadalmában már nem találta a helyét, majd a XX. század első felében végleg eltűnt, átalakult. A házaikból viszont még mai napig maradtak, egy-egy udvarra betekintve a századfordulóra, vagy még korábbra utazhatunk vissza az időben. A legszebb, legérdekesebb cívisházakat Harangi Attila építész útmutatásával és Löki Viktor fotóin mutatjuk most meg nektek.