Éppen most

Debrecen legidősebb egyházi épülete, a Református Kistemplom szerényen húzódik meg a Piac utca színes kereskedőházai és impozáns palotái között, ám története annál izgalmasabb. Íme 10 érdekesség a helyiek által csak Csonkatemplomnak hívott Református Kistemplomról.

1538 óta áll a mostani helyén a Debreceni Református Kollégium. Ez idő alatt arany betűkkel írta be nevét a magyar és az egyetemes művelődés történetébe. Padjait számos később híressé vált író, költő, tudós és közéleti személyiség koptatta. Két alkalommal is sorsfordító történelmi események helyszíne volt, melynek köszönhetően a Nemzeti Emlékhelyek között tartják számon. A Kollégium épülete a maga puritán egyszerűségében is számos érdekességet rejt, múzeumát érdemes felkeresni, ha szeretnénk többet megtudni, hogyan és miért vált az „Ország Iskolájává”, milyen hírességek tanultak falai között és milyen hatással volt és van a mai napig Debrecen életére.

Mutatunk 10 + 1 érdekességet, ami talán meghozza a kedveteket a kollégiumi látogatáshoz.

Egykor világhírűek voltak azok a 115 éves magyar kacsák, amelyek most ismét méltó helyükre kerültek az új Aquaticum Debrecen Strand főbejáratánál.

A szökőkutat díszítő kacsák nem közönséges szobrok, hanem „a magyar szecesszió gyöngyszemei”. A tervezőjük Maróti Géza volt, aki a világ számos pontjára készített épületdíszítést Milánótól Mexikóvárosig (a csodálatos fogadóterű Fisher Building felhőkarcoló Detroitban az USA egyik kiemelet műemléke), de élete végéig Magyarországon élt. Neki köszönhetjük például a Zeneakadémia és a Gresham-palota épületszobrászati alkotásait is.

A 2020-as évet a „Trianoni békeszerződés” aláírásának 100. évfordulója alkalmából Magyarország Országgyűlése a nemzeti összetartozás évének nyilvánította. A szerződés aláírását követő korba, az 1920-as évek Debrecenébe kalauzolja el az érdeklődőket a Méliusz Juhász Péter Könyvtár legújabb virtuális helytörténeti kiállítása.

Debrecen elmúlt bő száz évének története ismerhető meg a Méliusz Juhász Péter Könyvtár helytörténeti kiállításain, melyek a rendkívüli járványhelyzet miatt virtuálisan, a könyvtár honlapján tekinthetők meg.

A Méliusz Könyvtár a TOP-6.9.2 Helyi közösségfejlesztés Debrecen 1/2/3 városrészen pályázat keretén belül helytörténeti kiállításokat szervez debreceni városrészekben. A pályázat célja a helyi identitás erősítése, a városrészben működő közösségek létrejöttének segítése, működésük támogatása. A kiállítások anyagát a helytörténeti gyűjtemény dokumentumtárából és a lakosok által felajánlott fotókból válogatják, céljuk, hogy a közösségi gyűjtéssel egyre több lakost aktivizáljanak és vonjanak be a saját városrészének közösségi életébe.

Ma már országszerte is gyakorlatilag egymást érik az igényes helyek (és nem csak a Balaton partján!), amiket egyre többször fémjeleznek igazi sztárséfek, és ahol professzionális szinten, európai színvonalon szolgálják ki a vendégeket.

A legtöbben még mindig a budapesti éttermeket célozzák meg, ha ki akarnak próbálni egy-egy gasztronómiai különlegességet, de ma már egyre több vidéki városban van olyan vendéglő, bisztró vagy épp cukrászda, aminek a menüsora rengeteg különlegességet tartogat. A hagyományos ételek mellett minden régió kiemelt figyelmet fordít a helyi ételek bemutatására is, követve a szezonalitást és kiaknázva a környékbeli termelők által biztosított lehetőségeket.

Egy kirándulás savát-borsát mindig az ételkülönlegességek jelentik. Az igazi gasztro-kaland pusztán egy kóstolással kezdődik, ám egy életen át emlékezetes marad a magyar konyha különleges, fűszeres, semmivel össze nem hasonlítható ízvilága. 

Sehol máshol nem lehet autentikusabb a magyar konyha, mint Debrecenben és a Hortobágyon, ahol az ételek minden alkalommal és tálalásban összetéveszthetetlenül egyediek, akár hagyományosan, bográcsból, akár egy fine dining étteremben kóstolják.